Fekete Lajos,
Fekete Lajos,
orvosdoktor, F. Lajos és Bordács Klára fia, szül. 1834. nov. 1. Kisujszálláson Jász-N.-Kun-Szolnokmegyében; gymnasiumi tanulmányait szülővárosában kezdte s a debreczeni főiskolában végezte be s érettségi vizsgálatot Nagyváradon tett. Az orvosi tudományok hallgatása végett Pestre ment, hol 1860-ban orvosi oklevelet nyert. Még ez évben kisujszállási városi, majd tiszti orvos s a jász-kún kerületek tiszt. főorvosa lett. Meghalt 1877. jan. 10. Kisujszálláson.
Orvosi s orvostörténeti czikkei a Gyógyászatban (1861–63. Böngészetek a történelem mezején a gyógyászat régi korából, A vérhas, Az akasztási halál sat.; 1865. Az orvosi tudományok története Magyarországon, Magyarországon pusztított ragályos és járványos kórok), az Ország Tükrében (1864. A fürdők s az orvosok helyzete a rómaiaknál), a Századokban (1874. A gyógytan a régi magyaroknál) és a Történelmi Tárban (1878. Adalék a magyar sebészet történetéhez).
Munkái:
1. A jász-kúnok története. Debreczen, 1861.
2. A gyógytan története rövid kivonatban. Pest, 1864.
3. Magyarországi ragályos és járványos kórok rövid történelme. Debreczen, 1874.
Kéziratban: Az orvosi tudományok története Magyarországon. A dr. Hamary Dániel által jutalmul kitűzött 20 aranyat 1875. Előpatakon az orvosok és természettudósok vándorgyűlésén: Magyar orvosi könyvészet 1848–1874-ig cz. kézirati munkájának ítélték oda.
Szinnyei Könyvészete.
Hon 1877. 10. sz.
Petrik Könyvészete, Illéssy János orsz. levéltári tiszt szives közlése és gyászjelentés.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
