Concha Károly,
Concha Károly,
könyvnyomda-igazgató, előbbinek testvérbátyja, szül. 1836. okt. 11. Marczaltőn Veszprémmegyében; iskoláit Pápán és Győrben végezte, hol egyik tanítója, Vagács Caesar, kivel haláláig barátilag levelezett, különösen hatott irodalmi működésére. Ezentúl az irodalomnak élt, költeményeket és ismeretterjesztő czikkeket irt különféle fővárosi és vidéki lapba; Császár Ferencz Divatcsarnokának szintén állandó külmunkatársa volt a szerk. haláláig (1857; a szerkesztővel való összeköttetését C. az Emléklapok cz,. czikksorozatában irta le). 1858-ban munkatársa volt a Török János bécsi Magyar Sajtó-jának, melyben névtelenűl főképen a vidéki társadalom köréből irt czikkeket. Edvi Illés Pál az 1848–49. szabadságharczról irott emlékeinek áttekintésével és rendezésével bízta meg, melyek azonban még kiadatlanok. 1864–70-ig a Bánffay Simon által szerkesztett Pécsi Lapokba irt. 1872-től, midőn a vidékről a fővárosba költözött, a Fővárosi Lapokba (1880–81. 1883. 1885–86), Pesti Naplóba (1881), Budapesti Hirlapba (1882. 1884. 1889.) és a Nemzetbe (1883) kisebb-nagyobb hirlapi czikket, ezek közt mintegy 30 tárczát a Margit-szigetről, hol sulyos lábbajára keresett és talált gyógyulást. 1884-ben a Pesti Napló mezőgazdasági rovatában Rusticus álnév alatt Egyről-másról cz. állandó hetiszemlét közölt. 1874-ben az Athenaeum-társulat kötelékébe lépett, hol 1877-től 1886-ig az Athenaeum nagy képes naptárát szerkesztette. Ugyanakkor közreműködött a Petőfi összes költeményeinek három képes dísz-, egy négykötetes és két képes népies kiadásánál, továbbá Madách Imre összes műveinek (Gyulai Pál felügyelete alatt), végűl Kossuth Irataim az emigráczióból cz. három első kötetének (Helfy Ignácz felügyelete s dr. Acsády Ignácz közreműködése mellett) sajtó alá rendezésében. Petőfinek három legutolsó ismeretlen költeménye az ő révén került nyilvánosság elé Kovács Mihály ev. ref. néptanító birtokából. 1885-ben az Athenaeum-társulattól megválván, a Hornyánszky-féle könyvnyomtató intézetnek igazgatója lett, hol jelenleg is működik.
Költeményei, beszélyei s egyéb czikkei a következő évkönyvekben, hirlapokban és folyóiratokban jelentek meg: Részvét Naptár (1856), Napkelet (1857), Divatcsarnok (1858), Nővilág (1858–59), Két Garasos Ujság (1858–59), Magyar Néplap (1858–59), Pécsi Lapok (1860: Emléklapok Császár Ferenczről, 1861–70; Vida József emlékezete, 1871.), Nép Ujsága (1860), Képes Ujság (1860), Győri Közlöny (1862), Hölgyfutár (1862–1863), Nemzeti Képes Ujság (1863), Arany Koszorúja (1864. Marczali álnévvel), Családi Kör (1863–1868), Magyarország és a Nagyvilág (1876. 1886: Zirzen Janka életrajza), Fővárosi Lapok (1876), Pesti Napló (1879–1886), Budapesti Hirlap (1882–89), Nemzet (1883), Magyar Salon (1886: A téthi honvéd-siremlék; lengyel fordítása a Przigjaciel Domanovy cz. lapban 1886-ban jelent meg), Ország-Világ (1886: Dáni József életrajza), Világkrónika (1886: A mecséri mintabiró.)
Munkái:
1. Tavaszi lombok. Költeményfüzér. Szombathely, 1855.
2. A kertészet általános kézikönyve. Jäger Henrik után ford. Bpest, 1883. (Átdolgozta s a magyar növénynevek jegyzékével ellátta.)
Szerkesztette a Pécsi Naptárt 1870. és 71-re; Az Athenaeium nagy Képes Naptárát 1877–86; az Athenaeum kis Képes Naptárát 1877-re.
Kéziratban: Költemények; Forgácsok 1848-iki szabadságharczunk fájáról.
Petrik Bibliogr.
M. Könyvészet 1883. és önéletrajzi adatok.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
