Concha Győző,
Concha Győző,
jogtudor, egyetemi ny. r. tanár, a m. tudom. akadémia lev. tagja, C. János, Amade grófok marczaltői uradalmának számtartója s Járányi Francziska fia, szül. 1846. febr. 10. Marczaltőn Veszprémmegyében. Családja a mult század első felében vándorolt be Milanóból és Nagyszombatban telepedett le. C. Győző iskoláit Pápán és Győrött a benczések gymnasiumában végezte; a jogot 1864–68-ig a budapesti egyetemen hallgatta s egy félévre Stein Lőrincz előadásaira Bécsbe ment. 1869-ben Horváth Boldizsár a budapesti itélő-táblához segédfogalmazónak, 1870-ben fogalmazónak nevezte ki, hol negyedfél évet szolgált. Ez idő alatt jogtudori s ügyvédi oklevelet nyert és magántanárá képesíttetett. 1870-ben négy havi szabadságot nyert, hogy az akkori miniszterelnök Andrássy Gyula gróf gyermekei mellett a betegeskedő nevelőt helyettesítse, mely időnek nagyobb részét a franczia-német háború miatt a királyi udvar közelébe rendelt gróf családjával Hetzendorfban töltötte. 1872-ben az újonnan alapított kolozsvári egyetem rendkivüli, 1874-ben pedig az alkotmányi és közigazgatási politika ny. rendes tanárává neveztetett ki. A m. tud. akadémia 1886. máj. 6. választotta lev. tagjává. 1888-ban a kolozsvári jog és államtud. kar képviselője volt a bolognai egyetem 800 éves jubilaeumán s 1889-ben a Párisban tartott nemzetközi szegényügyi congressuson. Az erdélyi m. közműv. egylet vál. tagja, az erdélyrészi nőiparegylet alelnöke, Kolozsvár törvényhatósági bizottságának tagja, az erdélyi róm. kath. statusgyűlés kolozsvári képviselője.
Jog- és államtudományi értekezései s birálatai a következő folyóiratokban és lapokban jelentek meg: Budapesti Szemle (1869. A municipalis rendszer jelen állása Európában. A Schwartner-dijat nyerte a bpesti egyetemen 1873. 1882.), Reform (1871), a Hoffmann Pál-féle Jog- és Államtud. Folyóirat (1871), Jogtud. Közlöny (1871–72. 1877. 1891.) Kelet (1872: Egyetemi beköszöntő-előadás), Erdélyi Múzeum (1873–1880: Az angolos irány politikai irodalmunkban); Pesti Napló (1874. 204. 215. sz.), Közigazgatási Lapok (1877: Centuria controrietum et dubjetatum, Az állító és tagadó illetőségi összeütközés, 1878: A rendi jogok némely maradványairól közigazgatási jogunkban, Adalék közigazgatási és fegyelmi praxisunkhoz); M. Igazságügy (1879–80. 1885: A jog és állambölcselet alaptanai, 1891: birálat Nagy Ernő Közjogáról); Századok (1880: A Vexatio dat intellectum cz. röpirat 1765-ből); M. Jogászgyűlés Évkönyve (VIII. 1882. IX. 1885); Kolozsvár (1888: Angol egyházi viszonyok); Az erdélyrészi háziipar-egylet kiadványa (Kolozsvár, 1890: A női keresetről.)
Munkái:
1. Szibill története. Regény. Feuillet után ford. Pest, 1868. (Kisfaludy-Társ. kiadványa.)
2. Néhány szó Grünwald Béla Közigazgatásunk és a szabadság cz. röpiratához. Bpest és Kolozsvár, 1870.
3. A közigazgatási biráskodás az alkotmányosság és egyéni joghoz való viszonyában. Bpest, 1877.
4. A közigazgatási enquète. U. ott, 1881. (Különnyomat a M. Igazságügyből.)
5. Ujkori alkotmányok. U. ott, 1884–88. Két kötet. (Ism. Jogtudom. Közlöny 1885. és Bud. Szemle LVIII. 1889.)
6. A 90-es évek reformeszméi és előzményeik. U. ott, 1885. (Olcsó Könyvtár 195.)
7. Jelentése a kolozsvári m. kir. F. J. egyetem jog- és államtud. karához a bolognai egyetem keletkezésének 1888. jún. 11. 12. és 13. tartott nyolczszázados emlékünnepéről. Kolozsvár, 1888.
8. Egyéni szabadság és parlamentarizmus Angliában. Bpest, 1888. (Akadémiai székfoglaló. Értek. a társad. tud. kör. IX. 8.)
9. A magyar jog hegemoniája. Arad, 1891. (Különny. az Aradi vértanúk Albumából.)
10. A közigazgatási javaslatról. Kolozsvár, 1891. (Ism. Erdélyi Múzeum Egyl. Kiadv. VIII.
M. Könyv-Szemle 1877. 129.
M. Könyvészet 1877. 1885. 1888.
M. Tud. Akadémiai Értesítő 1885–86. (Tagajánlások.)
Petrik Könyvészete.
Beöthy Zsolt, M. Szépprózai Elbeszélés II. és önéletrajzi adatok.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
