Bulyovszky Gyula,

Full text search

Bulyovszky Gyula,
ügyvéd és hirlapiró, szül. 1827. április 10. Rákos-Kereszturon Pestmegyében, hol atyja B. Lajos gazdatiszt volt; iskoláit Pesten és Debreczenben végezte; a jogot a pesti egyetemen hallgatta s 1847-ben ügyvédnek esküdött fel. 1848-ban a márcziusi napok egyik főszereplője volt, azután hivatalnok lett a magyar belügyministeriumnál; a szabadságharcz után kizárólag az irodalomnak élt. Meghalt 1883. ápril 17. Budapesten. Külföldön sokat utazott, különösen Németországban; 1852-ben Londonban volt.
Az irói hajlam már kora ifjuságában ébredt föl benne; a protestáns iskolákban szokásos magyar iskolának Érdemkönyvében Hadur és Kelet cz. műveivel tüntette ki magát; bölcselethallgató korában több novellát és költeményt közölt a Regélő P. Divatlapban (1843. 12. sz. első epigrammja), a Honderűben (1843.) és Pesti Divatlapban (1844–46.), 1844-ben a Bartay szinigazgatótól kitűzött jutalmodíjra Pest éjjel cz. szinművével pályázott, de siker nélkül; a díjat Szigligeti Szökött katonája nyerte el. Öregeknek bajt okoz a szerelem cz. szinművét a szinigazgatóság felszólítására két nap alatt készítette el s harmadnapra szinpadra került. Gutzkov szomorújátékát Uriel Acosta-t Nádaskayval ford. (először adták a nemzeti szinházban 1850. jún. 20. Ism. P. napló 87. Hölgyf. 140. sz.). Szinbirálatokat irt és egy rendes műkedvelőtársaságot szervezett jótékony czélokra, melynek ő volt legkedveltebb tagja. 1847-ben az Életképek rendes dolgozótársa lett és verseket irt a győri Hazánkba; 1848-ban a Nemzeti Ujságnál szini biráló volt. Munkatársa volt a Kossuth Hirlapjának is (1848.). Legnevezetesebb működése azonban a tárczairás volt; nálunk ő volt ennek egyik megteremtője s fáradhatatlan művelője. 1849 végén a Magyar Hirlap cz. hivatalos lapnál kezdte meg tárczairói pályáját, melyet csaknem halaláig folytatott különböző lapoknál; irt még közben képzőművészeti és színi kritikákat meg beszélyeket is a következő lapokba: Pesti Röpivek (1850.), Hölgyfutár (1850–63.), Magyar Hirlap (1849–56.), Budapesti Hirlap (1853–60.), Divatcsarnok (1854.), P. Napló (1855. II. 29. 37. 52. sz., 1857. 220–61. sz.), Délibáb (1855–57.) (protestans létére Danielik barátsága révén a Religióba is dolgozott), Családi Lapok (1855.), Szépirodalmi Közlöny (1857.), M. Néplap (1857.), Aradi Lapok (1858–59.), Koszorú (1863.), Ország Tükre (1863.), Fővárosi Lapok (1870. 1876. 1878. 1883. utolsó beszélye Náthán és Mária), Csöndes Órák (1878.), Ország-Világ (1880–81.), Tavasz. cz. zsebkönyvbe (1861.) és az általa szerkesztett és kiadott lapokba és naptárakba.
Munkái:
1. A székely leány, ered. regényes víg opera 3. felv. Egy franczia szöveg használatával. Zenéje Huber Károlytól. Pest, 1858.
2. Fuzio, vígj. 3 felv. Bpest, 1879. (Nemz. Szinház Könyvtára 124. Először adatott a n. szinházban 1878. nov. 29. Ism. P. Napló 283. Hon 284. N. Hirlap 323. Főv. Lapok 271. sz. és Beőthy Zsolt, Szinműirok 45. l.)
Alapította és szerkesztette a Nefelejts cz. szépirod. divatlapot 1859. ápr. 3-tól 1864. decz. 25-ig; ekkor Friebeisz Ferencz vette át a lapot és ő társtulajdonos maradt 1875. febr. 28-ig, mikor a lap czimét Divat-Nefelejetsre változtatta; ennek is volt társtulajdonosa 1875. márcz. 7-től aug. 28-ig; szerkesztette a Hölgyfutárt 1862. ápr. 1-től nov. 1-ig; a Sürgöny cz. politikai napilapot 1864. decz. 11-től 1866. decz. 30-ig; az első magyar humorisztikai naptárt Vas Gerebennel együtt 1851-re, «mindazok használatára, a kik az 1850. év után Magyarhonban még magyarokúl megmaradtak» melyet a rendőrség lefoglalt; (Ism. Hazánk I. 1884. 159. l.), a Gombostű-Naptárt Rózsaági Antallal 1863–66-ra.
Álneve és jegyei: Inokai Csalán, B. Gy. és B. Gyula.
Arczképe fametszetben megjelent a Nyáry Albert, A magyar forradalom napjai 2. füzete mellett 1848-ban Pesten, aczélmetszetben a Pollák (most Légrády) testvéreknél és a Hölgyek Lapja munkatársai cz. kőnyomatú műlapon (Elischer Lajos rajza és Légrády-testvérek kiadása Budapesten, 1880.)
Ferenczy és Danielik, M. Irók I.
1883: Pesti Napló 112. sz. Budapesti Hirlap 107. sz. Egyetértés 106. sz. Vasárnapi Ujság 16. sz. Magyarország és a Nagyvilág 17. sz. arczk. Szinpad 16. sz. Főv. Lapok 90. 93. sz. Hölgyek Lapja 17. sz.
M. Könyvészet 1879.
Petrik Bibliographiája és gyászjelentés.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT