Baráth Ferencz,
Baráth Ferencz,
pápai ev. ref. főiskolai jogtanár, szül. 1824. jan. 7. Pápán, köznemes szülőktől; iskoláit ugyanott végezte a ref. collegiumban; joggyakorlatra Pestre ment 1847-ben és felesküdött jurátusnak; mielőtt azonban ügyvédi vizsgát tehetett volna, 1848-ban mint nemzetőr főhadnagyot a Dráva mentén fölállított cordonhoz vezényelték hat hétre; azon év aug. havában honvédnek állott be, több csatában vett részt és kapitányi ranggal kapitulált Komáromban. Ezután hazament Pápára s az 1851–52. tanévre a pápai főiskolába jogtanárrá választatott; mivel pedig a Bach-rendszer által követelt német nyelvet tannyelvűl el nem fogadták, a főiskolától a nyilvánossági jog elvétetvén, a jogakadémia három év mulva megszünt. Ekkor a főgymnasiumhoz ment át a történelem és földrajz tanárául. Az alkotmányos aera beálltával 1861-ben letette az ügyvédi vizsgálatokat. 1867-ben Veszprémmegye pápai főszolgabírájává, azután a pápai ref. egyházmegye gondnokává választatott. A jogakadémia a pápai collegiumban ujra megnyittatván, az 1876–77. tanévre ismét tanárrá választatott és azóta ott működik.
A Prot. Egyh. és Isk. Lapba irt leginkább a kerület és főiskola pénzügyi dolgairól és némely egyházpolitikai kérdésekről, ez utóbbiakról többnyire névtelenűl; főszolgabiró korában pedig a hagyatéki ügyeknek s főleg az árvák vagyonának az akkor gyakorlatban levőnél czélszerűbb kezeléséről irt a megyei lapokba.
Munkái:
1. Egyetemes polgári (politicai) földrajz gymn. használatra kézikönyvül. Pápa. 1864.
2. Mér- és természettani földrajz, az algymn. használatára kézikönyvül. U. ott, 1865.
Szinnyei Könyvészete és önéletr. adatok.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
