Baráth Ferencz,
Baráth Ferencz,
tanár a budapesti ev. ref. főgymnasiumban, szül. 1844. nov. 3. Kinszentmiklóson, hol atyja B. Gábor kun törzslakos és asztalos mester volt; a négy alsó gymnasiumi osztályt szülővárosában, a négy felsőt Nagy-Kőrösön 1861-ben, a theologiai két első osztályt Debreczenben, a két utolsót Pesten végezte. 1865-ben a Lónyay-családhoz ment nevelőnek s innét növendékével Jenába az egyetemre, hol azon év ápr. 18. iratkozott be; honnét azonban az 1866. háború miatt haza térni kényszerűlt. Ekkor a czeglédi gymnasiumhoz küldték tanárúl. Az első papi vizsgát 1867. őszén letévén, Edinburghba ment, a skót szabad-egyház által magyar ifjak számára fölajánlott egyik stipendiumra. Itt két éven át hallgatta különösen az egyházi történetet és a practica theologiát. 1869 tavaszán haza jövén a pesti ref. főgymnasiumhoz hivatott a magyar irodalomtörténet, költészet és az egyháztörténelem segédtanáráúl; 1876 jan. 26. rendes tanárnak választatván, azóta állandóan ott működik.
Czikkei s költeményei a következő lapokban és folyóiratokban jelentek meg: Széchenyi Emlékkönyve (1861), Házi Kincstár (1864–65.), Sárospataki Füzetek (1867), Prot. Egyh. és Isk. Lap (1867–70.), Papi Dolgozatok (1867–70.), Fővárosi Lapok (1867–72.), Prot. Naptár (1870–72, 1880.) Budapesti Szemle (1869, 1873, 1882.), Vasárnapi Ujság (1869–79. B. F. jegygyel.), Magyarország és a Nagyvilág (1869–70.), Budapesti Közlöny (1871. 2. 4. sz. 1872.), Reform (1871. 59–74. sz.), Magyar Tanügy (1872–75. 1882.), Nők Munkaköre (1872. 1875. 1877. 1879.), Korunk (1872.), Keresztyén Család (1873.), Pesti Napló (1873–74. 1879.), Néptanítók Lapja (1874), Árvaházi Naptár (1874.), Ország-Világ (1881.), Sárospataki Lapok (1883.), Bpesti ref. gymn. Értesítője (1883.), Egyet. Phil. Közlöny (1889–90.) és Aristophanesről bevezető tanulmány. (Arany összes munkái VIII.)
Munkái:
1. Nyugot-Európa és hazánk. Pest, 1871. (Apuleius névvel.)
2. A prostitutio és annak befolyása a közegészségi állapotra. U. ott, 1872.
3. Deák-párti vagy ellenzéki? U. ott, 1872.
4. Magyar tan- és olvasó-könyv, a középiskolák III. oszt. számára. U. ott, 1872. (2. jav. kiad. 1878. 3. k. 1886. U. ott.)
5. Magyar olvasókönyv, a középiskolák IV. oszt. számára. U. ott, 1872. (2. jav. kiad. U. ott, 1884.)
6. Aesthetika a verstan rövid vázlatával. U. ott, 1872. (2. lényegesen átdolg. és bőv. kiadás. U. ott, 1886. Ism. Egyet. Philologiai Közlöny.)
7. Az országos nőképző-egylet története. Bpest, 1873. (B. F. jegy alatt.)
8. A franczia forradalom. Carlyle után ford. Budapest, 1875–78. (Ism. Századok 1879.)
Sajtó alá rendezte Vörösmarty összes műveit (Pest, 1871. hat kötet); kiadta Dömötör János műveit az iró életrajzával (Bpest, 1878.)
Megindítója s egyik szerkesztője volt a Magyar Philosophiai Szemle cz. folyóiratnak (1882–84.)
Álnevei s jegyei: B. F. (Korunk 1872. tárczák, Vasárn. Ujság és egyebütt); Tamás (Nők Munkaköre 1873–79. Vasárn. Ujság 1878. és másutt); z. j. (Gyulai szerk. Bud. Szemle IV. köt. Vasárn. Ujság 1884.); h. z. (Gyulai szerk. Bud. Szemle I. k. Vasárn. Ujság 1880.)
Moenich és Vutkovich, M. Irók Névtára 335.
Szinnyei Könyvészete 37.
Figyelő II. IV. VI.
Vasárn. Ujság 1879. 11. sz. arczk.
Uj M. Athenás 29.
Petrik Könyvészete.
Horváth Ignácz Könyvészete 1884.
Panyák Repertóriuma.
Mokos, Magyarországi tanulók külföldön I. 125. és önéletrajzi adatok.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
