Gellért Sándor

Full text search

Gellért Sándor (Debrecen, 1916. dec. 11.Szatmár, 1987. nov. 14.): romániai magyar költő, műfordító. A Szatmári Ref. Gimn:-ban érettségizett, majd évekkel később a debreceni Tudományegy.-en folytatta tanulmányait, de csak 1951-ben szerzett m. szakos tanári diplomát a kolozsvári Bolyai Tudományegy.-en. 1945-1948-ig a szatmári polgári iskolában, 1948-tól nyugdíjazásáig, 1977-ig Mikolán volt m. szakos tanár. Verseket, prózai írásokat, útijegyzeteket és műfordításokat publikált. – F. m. A bál udvarában (versek, Bp., 1942); Halálra táncoltatott lányok (versek, Bp., 1944); Bodor Péter kútja (versek, Bukarest, 1955); Angyal Bandi nyomán (versek, Bukarest, 1958); Csillagok Suomi egén (finn költők magyarul, Bukarest, 1972); A magány sziklája (vál. versek, Bukarest, 1983). – Irod. Földessy Gyula: Költő vagy őstehetség (Híd, 1941. 40. sz.); Kovalovszky Miklós: G. S. versei (Magyar Csillag, 1943. 1. sz.); Szőcs István: Megjegyzések G. S. verseihez (Utunk, 1954. 44. sz.); Szőcs István: G. S. hatvanéves (Utunk, 1976. 50. sz.); Beke György: Zúg a mikolai erdő (A Hét, 1982. 33. sz.); Boldizsár Iván: Ballada (Népszabadság, 1983 jan. 23.); Pomogáts Béla: G. S. hetvenéves (Élet és Irod., 1986. 49. sz.); Robotos Imre: Második búcsú. G. S. halálára (Magy. Nemzet, 1988. febr. 1.); Varga Imre: Találkozások G. S.-ral (Magy. Nemzet, 1988. márc. 31.); Szekér Endre: Búcsú G. S.-tól (Forrás, 1988. 3. sz.); Balogh László: G. S. (Confessio, 1989. 2. sz.); Kósa Csaba: Erdély fáklyái (Új Idő, 1990. 7. sz.). – Szi. Szilágyi Domokos: G. S. (vers, Forrás, 1988. 6. sz.).

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT