Ptolemaios
Ptolemaios Klaudios, kiváló ókor csillagász, matematikus és geografus. Valószinüleg a Felső-Egyiptomban fekvő Ptolemais Hermeiu nevü városban született; ez azonban nem bizonyos; születésének ideje sem határozható meg; csak azt tudjuk, hogy évszámításunk második századában élt (140 körül). Életéről bizonyosat alig tudunk; számos megfigyeléseit Alexandriában a Serapeionban végezte. Három nagy munkája maradt ránk, melyek közül az első a földrajz, a második a csillagászat, a harmadik pedig az optika terén alapvető. Első nagy munkája a 
;
;
ezzel a földrajznak új kora kezdődik, mely a földrajz egyes tárgyainak leirásában sokkal pontosabb az előbbieknél, sőt P. a legtöbb városnak földrajzi szélességét és hosszát is meghatározza. Ő az első, ki teljesen helyes geometriai projekciót alkalmazott, azt, melyet később sztereografikusnak neveztek el. Fő munkája azonban a csillagászat terére vonatkozó u. n. Almageszt (l. o.). Rendszere természetesen geocentrikus; a Föld áll a világ középpontjában és körülötte mozog az u. n. 7 planéta. A nehézséget, mely P. előtt állott, a planéták mozgásában előforduló egyenlőtlenségek megfejtése tette. P. belátta, hogy a planéták mozgásában előforduló egyenlőtlenségek megmagyarázására a Hipparchos-féle excentrikus körök teoriája nem elegendő. Ezért új hipotézist állított föl, melynek előkészítője a pergai Apollonios volt. E hipotézis az epiciklusok elmélete (l. Epiciklus). A P.-féle rendszer megdönthetetlenül állott fenn, mignem Coppernicus annak tarthatatlanságát bebizonyította és a geocentrikus rendszer helyébe a heliocentrikus rendszert tette. Az optika terére vonatkozó munkája 5 könyvből áll. Legértékesebb az ötödik könyv, mely a dioptrikát tartalmazza; beszél benne a sugártörésről s kimondja azt a kettős törvényt, hogy ha a fény optikailag sűrübb közegbe lép, a törés a függélyhez, ha azonban optikailag ritkább közegbe lép, a függélytől történik. A refrakciót a levegő és éter különböző sűrüségére vezeti vissza. Három fő munkáján kivül még a következő címüeket tulajdonítják P.-nak, melyek közül azonban néhány bizonyára nem tőle van: Quadripartitum; Centiloquium; (A csillagok felkelése és lenyugvása és az időjárásról); (Napórákról); Planisphaerium; 3 könyv zenéről; De judicandi facultate et de animi principatu; (A királyoknak Nabonassartól Antoninus Pius-ig terjedő kronologiai jegyzéke). V. ö. Fröhlic R., P.-nak hazánkra vonatkozó térképei (Egyet. Phil. Közlöny IX.).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
