Lágytestüek,
Lágytestüek, puhatestüek, puhányok (állat, Mollusca, Malacozoa), az állatország egyik főcsoportja, amelybe a mindenki előtt ismeretes állatok közül a csigák és kagylók tartoznak. A L. teste kétoldali részarányos, ízeletlen, belső váz nélküli; elején majd meg lehet különböztetni elkülönült fejet (fejes L., M. cephalophora), majd hiányzik a fej (fejnélküli L., M. acephala). Bőrük lágy, nyálkával bevont; izomzatuk a bőrrel összenőtt bőrizomtömlőt alkot; ehhez a bőrizomtömlőhöz tartozik a hasoldalból kiduzzadó igen változatos alaku u. n. láb v. talp is, mely a L. fő helyváltoztató szerve s amely három tájból (pro-, meso- és metapodium) áll s gyakran páros függelékeket (epipodium) visel. A láb körületéből a köpenynek (pallium) nevezett bőrredő indul ki, mely a test kisebb-nagyobb részét v. az egész testet körülveszi; ez a köpeny választja el az igen változatos alaku kemény külső héjat (csigaház, kagylóhéj), amely egy nitrogéntartalmu alapanyagból, a conchiolin-ból és szénsavas mészből áll. Idegrendszerük garatfeletti v. agydúcból, garatalatti v. lábdúcból és zsigerdúcból áll, amelyeket idegeresztékek fűznek egymáshoz; e dúcokhoz járulnak még a szimpatikus rendszer dúcai; a legfelsőbb L., a lábas fjeüek aránylag bonyolódott szerkezetü agya külön porcos tokba van zárva. Külérzéki szerveik közül a száj közelében elhelyezett változatos alaku és számu tapogatók csak ritkán hiányzanak. Szemeik is csak ritkán hiányzanak s igen különböző fejlettségü, majd nagyon egyszerü, majd a gerincesekére emlékeztető bonyolódott szerkezetüek; a fejes L. szemei a fején vannak párosával, a kagylók igen egyszerü szemei ellenben nagy számmal a köpeny szegélyén, de számos kagylónak éppen nincs szeme. Többnyire vannak hallószerveik is páros hallóhólyagok alakjában. Bélcsatornájuk rendesen hosszabb a testnél s középbéli részlete hurkokba szedve fekszik a testüregben; a bárzsing, az egyszerü v. összetett gyomor, a vékony- és végbél rendesen jól megkülönböztethető. A csigák hosszu belének legnagyobb része a hátoldalon sérvszerü zacskóban van, amely csigajáratosan csavarodik; e csavarulatok a csigaházon is láthatók, amely a zsigerzacskót ugyanoly csavarulatokban borítja. Az alfélnyilás a kagylóknál s a csigák egy részénél a test hátsó végén van, a többinél a szájhoz közeledik v. éppen a száj mellett fekszik. A száj gyakran különböző szerkezetü állkapcsokkal van fegyverezve s gyakran hosszura kinyujtható, finom tagokkal fedett nyelvet (reszelő, radula) rejt. A bélmirigyek közül többnyire ki van fejlődve egy v. több pár nyálmirigy, a terjedelmes, többnyire több lebenyü máj edig sohasem hiányzik. Szivük mely a lélekző szervekből kapja az arteriás vért s zacskószerü szivburokban fekszik, egy szivgyomorból s egy, két, ritkán négy szivpitvarból áll. Az arteriák és vénák nagyobb törzseit a testüreggel közlekedő járatrendszer egyesíti. Az összes vénás vér a lélekzőszervekbe, ezekből pedig arteriás vérré változva, a szivbe jut. Lélekzőszerveik rendesen kopoltyuk, amelyek majd felületes elhelyezésüek, majd a köpeny zacskószerü üregében fekszenek; csak a szárazföldi csigák s az édesviziek tulnyomó része lélekzik zacskóalaku tüdővel, mely a jobbra csavart csigákon a jobb, a balra csavartakon a baloldalon, az alfél mellett nyilik. A L. ivarosan szaporodnak s majd váltivaruak, majd hermafroditák (p. szárazföldi csigáink). Fejlődésük többnyire átalakulással megy végbe. A L. legnagyobb része tengeri, kisebb részük (kagylók és csigák egy része) él édes vizekben; szárazföldön csak a tüdős csigák nagy része él. A föld korábbi szakaiban is nagy számmal éltek s megmaradt héjaik, mint vezérkövületek a geologiai rétegek korának meghatározására igen fontosak. A L. törzse két főcsapatra s ezen belül 6 osztályra oszlik: I. Fejnélküli L. 1. Barázdás hasuak (Galenogastres); 2. Lemezkopoltyusak v. kagylók (Lamelli branchiata); 3. Ásólábuak (Geaphopoda). II. Fejes L. 4. Haslábuak vagy csigák (Gastropoda); 5. Szárnylábuak (Pteropoda); 6. Lábas fejüek (Cephalopoda).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
