Egyházjavadalom
Egyházjavadalom (beneficium ecclesiasticum) az egyházhivatallal járó jövedelem. Általánosan bevett szokás szerint azonban az E.-javadalom alatt nemcsak a jövedelmet, hanem azt és azzal együtt magát az egyházhivatalt is értik. Ily értelemben megkülönböztethetők: 1. beneficia majora et minora, aszerint amint azokkal külső kormányhatalom jár vagy nem, amazokat egyházméltóságoknak is nevezik (dignitales, praelaturae), akik között ismét a pápa, a patriarkák, érsekek, püspökök «nagyobb», a püspökével hasonló hatalommal felruházott rendfőnökök, apátok, provinciálisok stb. «kisebbú praelatusok; 2. benificia curata et non curata aszerint, amint azokkal lelkipásztori hivatal jár vagy nem; 3. benificia electiva és collativa aszerint, amint betöltésük kánonszerü választás vagy adományozás utján történik; ez utóbbiak ismét beneficia liberae collationis, vagy b. patronata (juris patronatus), vagy reservata aszerint, amint a püspök azokat szabadon adományozhatja, vagy egy harmadik személyt illető ajánláshoz van kötve, vagy végül adományozásukra semmi, vagy legfölebb kijelölési joga van; 4. beneficia secularia és regularia aszerint, amint világi papok vagy szerzetesek számára alapítvák; 5. b. perpetua és manualia aszerint, amint a javadalmas azoktól törvényes ok nélkül meg nem fosztható vagy bármikor visszavonhatók; 6. b. compatibilia és incompatibilia aszerint, amint egy javadalmas kezében összesíthetők v. nem; 7. b. nominata et innominata aszerint, a mint a vele egybekapcsolt hivatalnak külön neve van vagy nincs; 8. b. collegiata et simplicia aszerint, amint testület vagy fizikai személy a javadalmas; 9. b. sacra et communia aszerint, amint áldozári rendet igényelnek vagy nem. - Az egyházjog szerint nagyobb javadalmak felállítására a római pápa, kisebbekére a püspök az illetékes hatóság. Hazánkban Verbőcy Hármaskönyve I. R. 11. cime s az 11715. 1723. 1743 és 1765. tc.-ek szerint mindkét rendü javadalmaknak felállítása a magyar sz. korona fentartott jogát képezi. Az E.-ak tárgyilag változhatnak: a) áttétel (translatio); b) más javadalmi nemre való átváltoztatás; c) egyesítés (unio) által, mely lehet személyi és időleges csupán (u. personalis, temporaria) vagy dologbeli, örökös (realis, perpetua v. canonica) s ez utóbbi megint egyenjogu (aequalis), vagy egyenlőtlen jogu (per subjectionem), mely utóbbi esetben az egyik hivatal a másiknak alárendeltetik. Változhatnak továbbá d) tagosítás (dismembratio) és felosztás (divisio) által. Mindkét mód a javadalom egy részének kihasításával történik, ugy azonban, hogy az első esetben a kihasított rész más javadalomhoz csatoltatik, a másik esetben önálló javadalommá lesz; e) bekebelezés (incorporatio) által, mialatt az E.-nak valamely egyházi méltóságba vagy testületbe akkénti beoszthatását értjük, hogy a lelkészet egy kirendelendő helyettes által ellátandó. Az E. megszünési módja annak eltörlése (supressio). - Alanyilag változások állhatnak be: a) lemondás; b) csere; c) áthelyezés által. Hazánkban a kir. adományozástól függő E.-nál az áthelyezés Ő Felségét illeti. Az E. adományozása, az u. n. Provisio vagy Collatio, áll három lényeges alkotó részből; a) a kijelölés; b) a javadalomnak átruházása az u. n. institutio canonica, és c) a hivatalba való beigtatás, installatio, vagy investitura, melyet a püspököknél inthronisationak neveznek. - Ha az adományozás mindhárom alkotó része egy kézben van, az adományozást provisia plena, ellenesetben prov. minus plena-nak nevezik. A prov. plena, mely egyuttal szabad adományozás, a közönséges egyházi jog szerint illeti a pápát, a püspököket, az u. n. praelati nulliusokat és a szerzetfőnököket. A pápa egyházfőnökségénél fogva tulajdonképen minden E.-t szabadon adományozhat, tényleg azonban szabadalmak, konkordatumok, ellenkező szokás, e jognak a különböző országokban különböző megszorításait eredményezték. A pápai jog 3 irányban érvényesül különösen; mint a) concursus vagy collatio cumulativa, mely szerint majd a pápa, majd a püspök az adományos, aszerint, amint a megüresedés csak egyiknek v. másiknak jutott elébb tudomására; b) a fentartás (reservatio) és c) devolutio, mely akkor áll be, ha a püspök vagy az adományozásra jogosult a törvényes határidőben az adományozást elmulasztja. Hazánkban a reservataknak közjogunk szerint nincs helye. A konkordatumban a római pápa több javadalomnak adományozását magának tartotta fenn a magyar sz. korona jogainak megszorításával. Igy jelesül az érseki és püspöki székeskáptalanokban az első (nagypréposti) méltóságoknak, s amennyiben ez magánvilági patronatus alá tartoznék, a másodiknak adományozását, csak azt igérvén meg, hogy az adományozásnál tekintettel lesz azokra, kiket Ő Felsége a püspök meghallgatása után ajánlani fog. A konkordatumnak ez az intézkedése az egész konkordatummal együtt jelenleg nem bir többé hatálylyal. A devolutio jogának sincs hazánkban helye azokra a javadalmakra, melyek kir. kinevezés alá tartoznak. Kir. kinevezés alá tartoznak pedig az érsekségek és püspökségek, világi és szerzetbeli valóságos és cimzetes apátságok és prépostságok, minden káptalanbeli valóságos és cimzetes méltóság és a fődiakonatus. A jognak gyakorlatában a fejedelem semmi korláthoz kötve nincs. Hazai törvényeink, jelesül az 1439:5; 1458:7; 1741:15 és 16 egyrész, s az 1439:21; 1550:18; 1569:36 t.-cikkek másrészt csak azt kivánják, hogy az E. csak alkalmas s különösen érdemes hazafiaknak, nem pedig idegeneknek, és ingyen adományoztassanak; sokáig üresedésben ne hagyassanak; de egynek több javadalom nem adományozható (1471:13; 1507:13; 1541:59, 1723:55. t.-cikkek). A szent-mártoni v. pannonhalmi főapátot, a zirci, pásztói apátot, a premontrei, csornai és jászói prépostot a káptalan által választottak közül a király nevezi ki; a tihanyi, bakonybéli és dömölki bencerendü fiókapátságokra pedig a pannonhalmi főapát kijelölése alapján szintén a király által történik a kinevezés. A magyar szt. korona a kinevezés körüli jogainak, a római Curia részéről támasztott kételyekkel szemben, legerélyesebb védője Pázmány Péter, a nagynevü primás volt.
A király kinevezési joga csak azokra a nagyobb javadalmakra nem terjed ki, melyek kivételesen a püspök szabad adományozására vagy magán kegyuraság alá tartoznak. Igy külön kiváltság alapján szabad adományozási joggal bir a győri püspök a pápóci valóságos prépostságra; az erdélyi püspök a székesegyház Custosára és 6 kanonoki állomásra, a csanádi püspök két kanonokságra, a zágrábi a chasmai társas káptalannál a préposti és kanonoki állomásokra. - A szerzet- és rendfőnökök, zárda- és kolostorfejek a kánonjog szerinti választás alá esnek, az egri káptalan is - kivételesen - egy valóságos prépostnak, választására van jogosítva. Azokra a javadalmakra nézve végül, melyek sem kir. kinevezés, sem magánkegyuraság alá nem tartoznak, a szabad adományozás joga az illetékes püspököt (érseket) illeti. - Érdekes még annak felemlítése, hogy az egri érsekség és a szatmári püspökség alapítását megerősítő pápai okmányban VII. Pius pápa 1804. évi aug. 12. kelt bullája szerint, erre a két székre, ha azok a javadalmasnak a római Curia környékén történt kimulás folytán (per obitum apud sedem apostolicam) üresednének meg, az adományozási jogot magának fentartotta. A fentartásnak köjogunk szerinti érvénye, minthogy azt országos törvény nem szentesítette, legalább is kétséges. A fentartott jog gyakorolhatására mindeddig alkalom nem volt. - Mint sajátlagos nemét a javadalmas kánonjog szerinti kijelölésnek említeni kell az u. n. postulatiot, mely kétféle: ünnepélyes és egyszerü. Az első akkor fordul elő, midőn valamely magasabb E.-at az arra jogosított oly személylyel kivánja betölteni, aki ellen valamely csekélyebb kánonjogi akadály forog fenn, ha p. o. a püspök-jelölt még nem 30 éves. A postulatio az illető egyházfelsőbbséghez a hiány alóli felmentés iránti kérelmet tartalmaz. A felmentés különben előzetesen is megnyerhető az u. n. breve de eligibilitate kieszközlésével. Az egyszerü postulatio nem kánonjogi hiány, hanem az egyházi hatóság alóli felmentést célozza, midőn p. o. egy megyebeli áldozár más megyebeli javadalomra kijelöltetik. - Említendő továbbá az u. n. Optio vagyis fokonkénti előléptetési igény és szabad választási jog, mely némely káptalanoknál és testületeknél az idősbb tagokat a collegiumban üresedésbe jött állomásokra megilleti. Igy hazánkban a kanonoki házakra, és az alsóbb, de nem kir. kinevezéstől függő magasabb kanonoki állomásokra. - A protestánsoknál az E. betöltésének általános módja az egyházközségek általi választás.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
