Egyetemi nyomda.
Egyetemi nyomda. A m. kir. tud. egyetemi nyomda hazánk legrégibb e nemü kultur intézete. Alapját képezi a Telegdi Miklós esztergomi nagyprépost által 1577. évben megvett, 1563 óta szünetelő bécsi jezsuiták nyomdája. E Nagyszombatba szállított nyomda a nagyprépost által saját házában felállíttatván, virágzásnak indult főleg a Rudolf 1584 aug. 15-ki rendelete folytán, mely szerint a könyvnyomdai szabadalom királyi jog, az ily szabadalommal nem biró nyomdák tehát bezárandók. Telegdi Miklós halála után (1586) a nyomda 12 évig az esztergomi káptalané lett, ekkor Forgách Ferenc primás a jezsuitáknak adományozta; ezek fenhatósága alatt működve 1655. a Pázmány Péter által felállított nagyszombati akadémiához csatoltatott. Berendezése időközben gyarapodott a Forgách Péter primás által 1604-ben Pozsonyban felállított érseki nyomdával, ez ugyanis 1644. a nagyszombatihoz csatoltatott. 1773. a Jézus társaság eltöröltetvén, nagyszombati javai Mária Terézi királynő által 1775. febr. 13. kelt kiváltságos levelével - a javak között a nyomda is - az egyetemnek adományoztattak, az egyetem 1777. áttétetvén Budára, ide került a nyomda is. Budán a nyomda több kiváltságos szabadalmat nyert. 1779 nov. 5 Mária Terézia királynőtől a Magyarországban létező nyilvános iskolák számára a kormány által rendelt tankönyvek kinyomtatására és terjesztésére; 1811. ápr. 26. I. Ferenc királytól a Breviariumra és a Missale Romanumra; szabadalmat nyert továbbá a Ritualera; a Cozrpus Juris Hungaricire (30 év tartamára( 1822. szept. 13. Berendezése pedig gyarapodott a Novakovics István udvari ügynöknek Budán létezett román-illir intézetének megvétele által, mely megvételt Ferenc király 1805 jun. 23. kiadott kegyelemlevelével nemcsak megerősítette, hanem felruházta a nyomdát is illit és román könyvek kiadási jogával is. A nyomda nem szorítkozott a szabadalmai által biztosítottak kiállítására, kiadványai felölelték a tudomány minden ágát, a szépirodalmat s az 1882. évi Budapesten megtartott könyvkiállításon házi könyvtárából az 1777-1877. év alatt megjelent könyvekből 484 latin, 803 magyar, 283 német, 4 francia, 3 olasz, 4 görög, 46 tót, 10 horvát, 283 szerb, 23 ruthén, 9 bolgár, 9 vend, 87 román és 100 héber nyelvü könyvet állított ki, melyek közt az iskola és vallásos tárgyu könyveken kivül nagy számmal vannak filozofiai, jogi, történelmi és szépirodalmi művek. A 14-féle nyelvü könyvek szembeszökően bizonyítják, mily fontos kulturmiszsziót teljesített az intézet, de azt is, hogy a nyomda berendezése nemcsak hazánkban volt más nyomdák által el nem ért magaslaton, de a külföld legjelesebb intézeteit sok tekintetben fölülmulta.
A könyvnyomtatás mesterségének már a XVI. században két külön mesterséggé vált két ágát egyesítette magában: a nyomtatás és a betüöntés mesterségeit s nemcsak könyveket készített a közönségnek, hanem öntvényeket is a könyvnyomtatóknak. Nyomtatványainak szabatos kivitele azt bizonyítja, hogy nemcsak a betük elkészítésére, de a nyomtatás végzésére is voltak mesterek az intézetben. Könyveken kivül készítette az intézet a hegytartósági, a koronázási idejétől fogva pedig egész 1870-ig, a magy. kir. államnyomda felállításáig, az összes miniszteriumok ügykezelési s egyéb hivatalos nyomtatványait. Az 1779 nov. 5. nyert szabadalmat már az 1851 márc. 14. kelt legfelsőbb elhatározás megszüntette ugyan, de az intézet eredeti rendeltetésétől el nem vonatott. Munkaköre ma is felöleli a miniszteriumok, közhatóságok, hivatalok és nyilvános intézetek nyomtatványait.
Az egyetemi alap tulajdona lévén, a vallás- és közoktatási minisztereknek van alárendelve s kiváló gondoskodásának tárgya, amit legjobban bizonyít az a ténye, hogy 1890-93-ig mintegy 50 ezer forintot engedélyezett beruházásokra. Két osztályra oszlik: műszakira és könyvárusira. Élén az igazgatóval - 1888 jan. 1. óta Kleszner Albert - 1 főművezető, 1 tipográfus és 1 betüöntődei művezető, 1 könyvtárusi gondnok, 2 könyvárusi tiszt, 1 pénztárnok, 1 irodatiszt s a vallás- és közokt. miniszterium számvevőségének személyzetéből kiküldött helyszini ellenőrből áll a tisztikar. Az igazgatót ő Felsége a király, a többi tisztviselőt a kultuszminiszter nevezi ki. Mai berendezése az 1892. végével volt 1112 mázsa betü, van 8 könyvnyomdai gyorssajtója, melyeket egy 24 lóerejü gőzgép hajt, 3 kézi sajtója, 1 vágó, 2 simító, 3 betüöntő gépe s egy gőzszárításra berendezett sztereotipiája. A műszaki és segédmunkások száma 80-85 közt ingadozik. Évi tiszta jövedelme 44 000 frt.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
