Ebert,
Ebert, 1. Adolf, német romanista, szül. Casselben 1820 jun. 1., megh. Lipcsében 1890 jul. 1., hol 1863 óta a román filologia tanára volt. Előbb a marburgi egyetemnek volt tanára. Diez (l. o.) mellett a román nyelvek és irodalmak tudományának egyik nagyérdemü megalapítója, aki főleg a középkori irodalmak egymásra hatását és viszonyukat a latin irodalomhoz tanulmányozta. Főművei: Quellenforschungen aus der Geschichte Spaniens (1894); Handbuch der italienischen Nationalliteratur (1854); Entwickelungsgeschichte der französ. Tragödie, vornehmlich im 16. Jahrhundert (alapvető munka 1856); Tertullians Verhältniss zu Miancius Felix (1868); Allgemeine Geschichte der Literatur des Mittelalters (1874-87, 3 köt., e kitünő munkát franciára is lefordították). Wolf Ferdinándddal (l. o.) megalapította 1859. a Jahrbuch für rom. und engl. Litertur c. jeles folyóiratot, melybe sok értékes tanulmányt irt, főleg az angol és olasz miszteriumokról.
2. E. Frigyes Adolf, német könyvész, szül. Taucha szász faluban (Lipcse m.) 1791 jul. 9., megh. Drezdában 1834 nov. 13., hol 1825 óta könyvtárigazgató és utóbb a király magánkönyvtárosa volt. Előbb a drezdai könyvtár titkára és a wolfenbütteli könyvtár igazgatója volt. Sok kitünő könyvészeti munkát irt, melyek közül az Allgemeines bibliographische Lexicon (1821-30, 2 köt.) korszakosnak tekinthető. Egyéb művei: Torquato Tassos Leben (1819. alapos Tasso-könyvészettel), Die Bildung des Bibliothekars (1820); a drezdai könyvtár története és leirása (1822); Zur Handschriftenkunde (1825-27, 2 köt.), Kulturperioden des obersächsischen Mittelalters (1825); Überlieferungen zur Geschite, Literatur und Kunst der Vor- und Mitwelt (1825-27, 2 köt.) stb.
3. E. János Arnold, német költő, szül. Hamburgban 1723 febr. 8., megh. Braunschweigban 1795. márc. 19., hol 1748 óta tanár s utóbb udvari tanácsos volt. Mint lipcsei teologus, tagja volt a szász költők körének, mely a Bremer Beiträge néven ismeretes nagyjelentőségü folyóiratot adta ki; ezenkivül Gisekével (l. o.) 1747. Der Jüngling cimen külön folyóiratot adott ki. Főjelentősége nem önálló költeményeiben (anakreoni dalok, episztolák, tanitó irányu vegyes költemények), hanem fordításaiban van, melyekkel az akkor még kevésbé ismert angol irodalmat ismertette és ezzel a francia ízlés egyedurságával szemben a mélyebb és szabadabb angol szellem jótékony hatását a német irodalomra megindította. Fontosabb fordításai: Glover Leonidas-a (1749) és Young éjjeli elmélkedései (1760-71. 4 köt., 2 kiad. 1790-95. 5 köt.). Klopstock igen szeretette (szép ódáit is intézett hozzá), Lessing nagyra becsülte. Költeményei 1789. jelentek meg, második kötetüket a költő életrajzával Eschenburg adta ki, 1795.
4. E. Károly Egon, német költő, szül. Prágában 1801 jun. 5., megh. u. o. 1882 okt. 24. Jogot végzett s Fürstenberg herceg levél- és könyvtárosa, később jogtanácsosa és jószágigazgatója volt. Mint ilyen, vagy Donaueschingenben vagy a herceg csehországi birtokain élt. Gazdag költői munkásságot fejtett ki; előbb a dráma terén muló sikerrel, mert több szinműve, melyeknek tárgyait rendesen a cseh történetből merítette, tetszéssel került ugyan szinre Prágában, de nem tett maradandóbb hatást. Nyomtatásban csak Bretislaw und Jutta (1835) c. drámája jelent meg. Később, sokkal nagyon sikerrel, a lirai s főleg az epikai költészetet művelte: Gedichte (1828, 3. kiad. 1845); Ein Denkmal für Karl Egon von Fürstenberg (Szonettek, 1855), Fromme Gedanken eines weltlidhen Mannes (1859); Wlasta (1829, cseh-nemzeti eposz, melyről Goethe is, Eckermannal szemben, sok elismeréssel nyilatkozott); Das Kloster (idill 1833); Eine Magyarenfrau (1865) stb. Minden művét lirai lendület és szép nyelv jellemzik. Különösen sikerültek Uhland befolyása alatt irt balladái és románcai, mig nagyobb epikai művei szerkezet és jellemzés tekintetében kifogásosak s nagyon magukon hordják a ködös romantika kedvezőtlen hatását. Poetische Werke, 1877, 4 köt. Egyes költeményei magyarra is le vannak fordítva.
5. E. Károly, német festő, szül. Stuttgartban 1822., megh. Münchenben 1885. Főleg az Olasz-Franciaország meg Németalföldön tett utazásain képezte ki magát. Pompás szinezésü erdei képei közül az Erdő fürdő gyermekekkel és Amperthal Felső-Bajorországban a stuttgarti muzeumban van.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
