Vecsey (vecsei, böröllői és izsákfai) nemes és báró.
Vecsey (vecsei, böröllői és izsákfai) nemes és báró.
Már Mátyás király korában a Vecsey család a veszprémvármegyei Vecse községben birtokos volt és ugyanezen király statutiót elrendelt leirata következtében 1476-ban Pápa mellett levő Böröllő pusztán nyert birtokrészeket. Az eredeti okmányt a veszprémi káptalan levéltára őrzi.
Az iktatás ellen Börölley Antal és fia Bálint ellenmondottak, minek következtében három évig folyó per eredménye az lett, hogy Börölley Miklós fia Benedek, a peres nemestelket és malomrészt Vecsey Jánosnak és nejének a győri káptalan előtt jogosan odaajándékozta. Börölley Antal fia Bálint tehát saját, fiai Mátyás, Lukács, Tamás és Móric nevében is, a peres birtokot végleg átengedte Vecsey János és neje Anasztázia, valamint Ágota és Krisztina tulajdonába 1749-ben. Valószinüleg házasság erősítette meg a Börölley fiuk és Vecsey leányok között a békét.
Vecsey János fiaival továbbra is Vecsén lakott két leányának, Ágotának és Krisztinának 1480-ban Böröllőre költözése után is. A mohácsi vész után a török uralom Veszprémvármegyére is kiterjeszkedvén, a család Győrvármegyébe költözött át, hol Vecsey Simon mint birtokos, díjat fizetett az 1583-iki országgyűlésre küldött Póky Ambrus és Marczaltőy követek költségeihez.
Minthogy 1594-ben Győr várának és vármegyéjének keleti része szintén török ralom alá jutott, a család Vasvármegyében Izsákfán szerzett nemesi birtokot.
A családból János 1686-ban Budavár ostrománál Veszprémvármegye nemességének zászlója alatt küzdött, később vármegyei esküdt volt; a maga és Izsákfán lakó testvéröccse Mihály számára Veszprémvármegyének 1733. március 16-án Pápán tartott közgyülésén nemesi bizonyságlevelet vett ki.
Ez az idősebb Vecsey Mihály tartá fönn a családot Izsákfán, aki a fentebb hivatkozott bizonyságlevél alapján Vasvármegye 1733. és 1735-iki nemesi összeírásba fölvétetett; később pedig nemességének megerősítése végett a királyhoz is fölterjesztést intéztek. Erre 1756. május 6-án az a királyi határozat érkezett, hogy nemességének további bizonyítása alól fölmentetik. Ezt a pozsonyi helytartótanács 1762-ben tudatta Vasvármegyével.
Fia szintén Mihály volt, aki 1740. körül házasságra lépett Jankó Ádám vönöcki birtokos Judit leányával, akitől 1748. ápr. 15-én László, utána Sándor fiai és három leánya Éva, Julianna és Erzsébet születtek. Néhány év mulva Mihálynak testvérei nemességük királyi elismerését kérték, amelyre a helytartótanács 1764. jan. 3-ról válaszolt. E válasz Vasvármegyének 1764. máj. 2-án Szombathelyen tartott közgyülésén hirdettetett ki. A válasz szerint Izsákfán Vecsey Ferenc, István és János valódi és kétségtelen nemesekül királyilag is elismertettek. (L. Reg. XLVI. 456. 2.)
Fiai közül László (szül. 1748. ápr. 15-én, meghalt 1807-ben Egerben) mint kir. táblai esküdt jegyző, Sándor pedig mint az atyai birtokok kezelője, Vasvármegyétől 1768. nov. 7-én nemesi bizonyságlevelet vettek ki. Lászlót, mint jóhirű ügyvédet gróf Esterházy Károly egri püspök 1772-ben a püspöki és a családi jogügyek igazgatójává nevezte ki. Ennek következtében Egerben telepedett le és itt ugyanazon év szeptember 9-én Hevesvármegyétől nemesi bizonyságlevelet vett ki. Ezután vette feleségül Torkos Jozefát 1775. február 26-án Egerben. Tolnavármegyében is Németi-Szentpéteren birtokot szerezvén, nemességét Veszprém, Vas, Heves, Fehér és Tolnavármegyékben is kihirdetteté.
Vecsey Sándor Izsákfán maradván, 1782. julius 12-én testvéreivel megosztozott; a Vas- és Veszprémvármegyékben lévő távolabbi birtokokat nővéreinek juttatá, magának Izsákfán a központot tartotta meg.
Vecsey Éva özvegy Lipóth Istvánné Vönöckre (északra), Vecsey Julianna Bognár Józsefné Vecsére (keletre), Vecsey Erzsébet Horváth Mihályné Vidra (Vecse közelébe) került.
Fia Péter.
A Vecsey család most élő tagjai mindnyájan Vecsey László egri püspöki jogügyigazgatótól származnak.
A bárói ág Vecsey László elsőszülött fiától, Jánostól ered, akinek Nagy Klárával kötött házasságából született Komáromban 1822. május 22-én egyetlen fia: Vecsey József Alajos.
Mint főhadnagy vett részt az olaszok elleni hadjáratban. Részt vett Cseppo bevételénél, a pontafeli csatában és Velence körülzárásánál. 1849. évben vezérkari kapitány, később őrnagy. Mint őrnagy vett részt az olasz háboruban, ahol a solferinói csatában kitüntette magát. Ezután gyorsan haladt pályáján, 1878-ban altábornaggyá nevezték ki s e minőségében vett részt a boszniai hadjáratban. A Senkovic-Badin-Odziak mellett 1878. szeptember 21-én vivott heves csatában tanúsított vitézségéért 1879. máj. 2. a Mária Terézia-rendet kapta és ugyanez év augusztus hó 27-én bárói rangra emeltet.
Első felesége Dolinay Ida, akitől Flóra, Valeria és Lajos születtek. Flóra Torkos Sándor kir. mérnöknek volt a felesége. Gyermekük: Aurél. Vecsey Flóra 1858. évben halt meg. Fia is meghalt. Vecsey Lajos második felesége Szentkirályi Margit zongoraművész. Ebből a házasságból három gyermek született. Az első szülött: Sarolta csecsemő korában halt meg. A második szülött: Ferenc, kiváló világhírű tagja a családnak, hegedűművész, atyjának és Hubay Jenő hegedűművésznek tanítványa. Született Budapesten 1893. év március 23-án. A közjótékonyság terén, különösen a magyar árvizkárosultak felsegélyezése körül szerzett érdemeinek elismeréséül 1926. évben a másodosztályú magyar érdemkeresztet kapta.
A Vecsey család birtokairól, előnevéről és címeréről is meg kell emlékeznünk.
A család legrégibb birtoka a veszprémvármegyei Vecse helységben volt és legrégibb őse Joannes de Vecse (Vecsey János) névvel fordult elő Mátyás király 1476. évi okmányában. Amikor a család a Pápa melletti Böröllő pusztán nyert birtokot, a szerző ős Joannes de Veche et Berelleu (Vecsei és böröllői Vecsey János) névvel írta magát 1480. után. Végre 1666. év táján az akkori ős már így írta magát: Gregorius de Veche, Berelleu et Izsákfa (vecsei, böröllői és izsákfai Vecsey Gergely). Minthogy azonban eme három birtok már részint leányágra, részint idegen kézre került, a vecsei, böröllői és izsákfai előnevek a más Vecsey családoktól való megkülönböztetésül szolgálnak.
A család egyedüli nemesi birtokosa jelenleg József dr. miniszteri főtanácsos (helyettes államtitkár), akinek a hevesvármegyei Egerszóláton van öröklött és szerzett birtoka.
A család címere:
Négyelt paizs: 1. kék mezőben ezüst liliom; 2. és 3. vörös mezőben ágaskodó arany oroszlán, fölemelt jobbjában arany markolatu kivont kardot tart; 4. arany mezőben nyolcágú kék csillag. Sisakdísz: ezüst-kékkel és arany-vörössel vágott sasszárnyak között jobbra néző ezüst egyszarvú. Takarók: vörös-arany, kék-ezüst. A bárói címerben pajzstartó: két arany oroszlán.
A most leírt címer a hagyomány szerint következő változásokon ment át: Mátyás király idejében, minthogy csak Vecsén volt a családnak birtoka, a címer osztatlan pajzson csupán csak oroszlán alakját mutatta a villogó karddal; 1480-ban a böröllői birtok megszerzése után a címer pajzsa a fehér liliomot tüntetve fel; Győrnek 1594. évben török uralom alá való helyezése után a család a törökmentes Vasvármegyében az izsákfai birtokot is megszerezvén, a címer pajzsa ekkor osztatott a most viselt négy részre úgy, hogy az alsó bal negyedbe a kék csillag vétetett fel. A bárói címer a nemesitől csak abban különbözik, hogy az egész címert (foszlányok helyett) két oroszlán tartja.
A család leszármazási táblája a következő:
I.
János N. Anasztázia a veszprémmegyei Vecsén 1476–1479.; János Vecsén 1526.; János Gödöllőn 1552.; Simon Győrmegyében birtokos 1583/1594.; Simon 1630.; Gergely Izsákfán 1666.; Mihály Izsákfán 1733–35. vasmegyei nemesi összeirás; János Vecsén 1686-ban Budavár ostrománál; Mihály † 1755. Jankó Judit (Vönöczk); Ferenc 1764; István 1764; János 1764; Éva (férje: Vörös Mihály); László * 1748. IV/15. † 1807. püspöki jogügyigazg. 1775. II/26: Torkos Jozefa Kihird.: Veszprém-, Vas-, Heves-m Fejér- és Tolna megyében; Sándor 1768. Vasmegyétől nemesi biz. 1782. osztálylevél; Éva 1782 : Lipóth István; Julianna Bognár József; Erzsébet 1782: Horváth Mihály; Péter elesett 1809. V/21. Aspernél : táborn. †; János * 1777. II/18. Eger Komáromban térhadnagy Nagy Klára; Anna †; József cs. és kir. százados Csernovics Antónia; László Hamar Margit; Ferenc ügyvéd, birtokos, Csányon Csernovics Jozefa; Károly * 1787. VI/23. Eger Hevesm. levéltárnoka és táblabirája Radics Terézia (1781–1822.); Ida Wolnhoffer Gyula; Albert † 1860. Hamar Mária; Flóra Torkos Sándor; József * 1822. V/22. Komárom báró, táborszernagy Kopetzky Frida (1836.) l. II. tábla; Zsigmond * 1802. † 1890. Csány : Gábor Anna; László Kaczkovich Emma; Jozefa f. Paulinyi Pál; Aladár Hegyei Mária; Tivadar festőművész 1. Lósy Beatrix 2. Szombathy Fanny; Lajos hegedüművész 1. Dolinay Ida 2. Szentkirályi Margit l. IV: tábla; Aladár Hegyei Mária; Erzsébet * 1867. VIII/14. Csány Pető Lajos; 1. István; 2. Edith; Alice; Mária * 1816. IX/30. † …. f. Aranyváry József; József * 1817. IX/19. † 1858. I/25. Győrfy Rozália (1818–1891.) l. III. tábla; István * 1820. VIII/15.; Karolina * 1822. XI/10. †;
II.
József báró, táborszernagy l. I.tábla; Ernő * 1859. VI/19. alezredes; Emil * 1862. III/20. † 1902. XI/II. százados;1894. III/28. Trieszt : Záhonyi Mária; Gusztáv * 1866. X/23. Graz építésügyi tanácsosa; 1899. VI/27. Graz: elgotti Helmrich Eleonóra; Frida * 1868 VII/17. Wien; Gusztáv * 1903. II/8. Graz; Aladár * 1895. VI/30. Trieszt; Egon * 1898. VIII/18. Cilli; Frigyes * 1899. IX/20. u. o.;
III.
József * 1817. IX/19. † 1858. I/25. l. I. tábla; Berta * 1845. IX/14. †…. 1. Konkoly-Thege Dezső 2. Bedekovich István; Dezső * 1847. I/6., mérnök 1. Oroszy Mária (1852–1876.) 2. Vajda Ilona (* 1867. IV/7.); Miklós * 1849. I/17. † 1921. VIII/26. pénzügyigazgató Szathmáry Mária (1854–1927.) 1. Ferenc * 1873. VII/7. huszárszázados Kovács Margit; 2. Ilona * 1896. VIII/14. Kissházy József; Dezső * 1898. II/13. Truovszky Mária; Lili * 1905. III/9. † 1905. VI/11.; József * 1872. XII/27. miniszteri főtanácsos (helyettes államtitkár) Dezső * 1927. IV/1. Lenke * 1900. XI/16. Ragyole; Margit * 1903. XI/13. u. o.;
IV.
Lajos hegedüművész l. I. tábla; 1. Flóra; Valéria; Lajos; 2. Sarolta; Ferenc * 1893. III/23. Bpest hegedűművész Baldeschi Julia Balda grófnő; Sarolta Kovách-Sebestyén Tibor; Aurél;
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
