Első ismert ős vécsei Szőllősi Balázs, aki II. Ulászlótól 1507. nov. 25. címereslevelet nyert (családi lt.-ban Sárközujlak). Az adományozott címer: kék mezőben a pajzs baloldali széléből kinyuló hajlott páncélos kar vasdárdát tart, a könyökhajlásban csillag. Ez a Balázs és fiai 1517. uj királyi adományt kaptak több más birtokkal együtt az abaujmegyei Vécsére, melyről aztán a család nevét is vette. – István 1532. okt. 16. János királytól címerújító levelet nyert a következő címerrel: kék mezőben öt ormós várfalból kinövő, balra fordult növekvő oroszlán mellső lábaiban pajzsot tart, melynek vörös mezejében a pajzs baloldali keretéből felhőből kinyuló páncélos kar vasdárdát tart, a pajzsfőben jobbról csillag, balról félhold. – A családból Sándor, Hajnácskő várának kapitánya és ura s felesége Szelényi Máriától született Sándor és László fiai s Mária leánya 1692. nov. 21. bárói rangra emeltettek. (LR. XXII/133.) – Címer: négyelt pajzs, farkába harapó koronás zöld lombokkal övezett 2 vadember között, kik befelé eső kezeiket csipőjükön nyugtatják, külső kezeikkel pedig fabunkóra támaszkodnak, faragott szürke kövekből rakott vártorony ormain könyöklő páncélos kar arany foglalatu kivont kadot tart; a nagy pajzs, 1: kék mezőben befelé fordult ágaskodó koronás oroszlán jobbjában kardot, baljában vörös tollú, ezüst hegyű, fanyelű nyilat tart; 2: vörös mezőben lebegő csillag és befelé fordított arany félhold egymás mellett; 3: vörös mezőben befelé fordult arany ágyú talpzatával; 4: kék mezőben befelé fordult griff felemelt baljában vas lakatot tart; sisakdísz: 2 nyitott fekete szárny között kinövő páncélos vitéz, nyitott sisakkal, jobbjában kardot tart; takaró: kék-arany, vörös-ezüst. – A grófi rangot 1813. ápr. 17. V. Ágost vezérőrnagy kapta. (LR. LXIII/598.) Fiában, az 1879. okt. 22. elhalt Ágostban kihalt ez az ág. – Vö. NI. XII/109–155. (gen.), pk. 363–4.; Siebm. 705.; Csoma 635–6. (gen.); T. VII/143.; Kősz. 425.; Gorzó 136.; MNZsbk. I. R. I/439–442., 475.; Szerencs 594, 620.