Viselet.
Viselet.
A férfiak ünneplő ruhája fekete. A nagyobb gazdák felöltője a mente. Ennek prémes nyakát két nagy ezüstboglár díszíti. Ezeken függ a széles ezüst mentekötőláncz. A boglár és a széles kapcsokból való mentekötő türkiz-, topáz-, rubin és smaragd-utánzatokkal van kirakva. A mentén rózsabimbó vagy mákfejalakú nagy ezüstgombok ragyognak. A boglárok és a mentekötő-lánczok és a gombok a velenczei filigrán-munkával vetekednek, s ezek a mi vidéki kiveszőben levő ötvösiparosainknak a remekei. Gazdagon ki van sujtásozva a fekete mellény, melynek rózsabimbós kis ezüstgombjai sűrűn feszengnek egymás mellett. A nadrág zsinóros. Szárát magas csizma takarja. Ez bokában ránczos, szára pártázott s a párta homlokát bőrrózsa díszíti.
Aranynyal, ezüsttel kihímzett fejkötőben jelenik meg ünnep- és vasárnap a szerb menyecske. Fejkötője aljáról hátul két széles szalag függ le a derékig. A fejkötő alapja fehér, világoskék és rózsaszínű selyem, vagy bordószínű és pávakék bársony. Ezekre leleményes formákban virágmotivumok vannak aranynyal, ezüsttel hímezve, melyekbe itt-ott színes üveglapok vannak befoglalva s apró fémpikkelyek tüzdelve. Megannyi kiváló remeke a szerb népművészetnek.
Virágmotivumok díszítik a menyecskének s leánynak ingujjait is, aranynyal és ezüsttel hímezve. Mellükön ívelt sorokban arany- vagy ezüstpénzek csillognak. Színes selyem-pruszluk (mellényke) övezi derekukat s ugyanilyen szoknya egészíti ki öltözetüket. Lábukon bársonytopánka. Fehérneműiknek szegélye hímzett és horgolt csipkékkel van díszítve. A fehérneműhöz való könnyed, habos és csíkos vászon, az ezeket díszítő arany-, ezüst- és fehérhímzések, horgolások szintén a szerb népművészet magas nívóját hirdetik.
Ilyen a szerb népviselet megjelenése a tiszavidéki szerb medenczében, mely a legrégibb telepítvényekhez tartozik s így századok folyamán sokat símult az őt körülvevő magyar fajhoz, szokásban és viseletben egyaránt.
162Az aldunai szerb nyelvmedenczéhez tartozó szerbeknél a fekete vagy sötétkék kabáttal és mellénynyel megjelenik a fehér és szürke darócznadrág. A fiatalság fehér darócznadrágja ugyancsak ki van színezve, hímezve. A fiatalság sötétkék, sötétvörös és sötétzöld bársonykabátja alatt a mellény világosszínű selyemmel és aranyszállal áttört brokátszövetből van készítve. Ruházatukat opincs (bocskor) egészíti ki. Téli felöltőjük fehér és szürke szűr, suba, ködmön, bekecs és bőrbunda. A fehér- és szürke színű szűr feketével van beszegve, itt-ott kizsinórozva. A bekecs színes applikáczióval, a bunda szép tarka hímzéssel van díszítve. Ilyen gazdag a díszítése a téli bőrmellénynek (grudnyák) is.
A fiatal nők élénk színű s igen tarka, az idősebbek tompa színű ruhát kedvelnek. Hétköznap a leányok és a menyecskék egyszerű kék festésű vászon-, ünnepnapon selyem- és itt-ott nehéz brokátszövésű ruhát viselnek. Kevedobrán a szerb nők az úri nőket utánozzák a divatban és már ernyőt, kalapot és glacé-keztyüt hordanak.
A férfiak ránczos szárú közönséges csizmát viselnek ünnepi alkalmakkor, hétköznap, nyáron papucsot, munkaidőben és télen bocskort. Ünnepkor a leányok és menyecskék sárga és fekete fűzős és gombos bőrczipőt, fehér atlaszczipőt csak a leányok, fekete bőrczipőt csak az asszonyok viselnek; hétköznapokon hímzett bársonypapucsot, munkában bőrpapucsot és bocskort hordanak. A nők a csipkét és a selyempántlikát nagy mértékben alkalmazzák betétül, felsőruhájukon, a blúzon, a derék alján. A fehér és tarka hímzést, horgolást ágyneműiken és alsóruháikon. Itt-ott drága selyemhímzés van a derékon és a szoknyán. Legkedveltebb nyakékük a »szeferine«. Aranypénzfüzér ez, az egész keblet befödi, 8–60 darab nagyobb és kisebb aranyból van összeállítva, a mi egyszersmind viselőjének a hozománya. Újabban fülbevalót és hosszú aranylánczot kezdenek hordani, melyen bros függ, szent képekkel. Férjes nők csak gyűrűt viselnek.
Az aldunai szerb nyelvmedenczében két új lábbeli motivum jelenik meg. Az egyik a férfi téli bocskora, lábszárvédő vörös gyapjúszövettel, a másik a natikácsa; gyapjúfonálból horgolják ezt és az asszonyok hordják.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
