A régi állapot
A régi állapot
A város határát ez idő szerint a balparton 10,4, a jobbparton 12,6 km. hosszban érintő, illetve átszelő Szamos medre az ugyanazon pontba visszatérő 3,5 km. hosszú gorzási, 200 m. híján ugyanazon pontba visszatérő 3,5 km. hosszú kistajti, az egy km. hosszú szigetet körülzáró, 5,6 km. hosszú nagy latorszegi és nagytajti, a 600 m. hosszú félszigetet övező, 3,5 m. hosszú borszegi, az 1,8 km. hosszú szigetet s illetve félszigetet alkotó 6,9 km. hosszú dinnyéskerti, nagy és kis kőkerti, az 1100 m. hosszú félszigetet alkotó, 2,8 km. hosszú postakerti és 1100 m. hosszú szigetet alkotó, 3,2 km. hosszú nagybereki kanyarúlatokkal együtt a XVII. század elején még 36,5 km. hosszú. Ugyanekkor a jobbparton a híd felett 4,9, a híd alatt 12,4, együtt 17,3, – a balparton a híd felett 3,5, a híd alatt 7,5, együtt 11 km. hosszú árvédelmi töltése van a városnak a saját határán, többnyire a folyó partjai közelében. A mederben a városnak több fenékgátas malma akadályozza a víz lefolyását.
Az 1740/41. év telén a város kétharmadát három hétig borított víz okozta károkról már szó esik az 1741-iki országgyűlésen. Mindazok a mozgalmak a szabályozás ügyében, a melyek akkortájt a vármegyét tevékenységre ébresztették, a várost is érintették, de nem sok eredménynyel, mert a ténykedés a meder némi tisztogatására és a partszélek közelében volt fák eltávolítására szorítkozott. Nagyobb jelentőségű beavatkozás a város határán, a vármegyei részről szóló fejezetben ismertetett Károlyi Antal kir. biztossága idejében történik. Suchodolszky kapitány a királyi biztoshoz 1775. május 19-én intézett javaslatában a város három fenékgátas malmának és szűk nyílású fahídjának átalakítását és több átvágás építését jelöli meg kellő eredmény forrásaként. A királyi biztosnak 1777. július havában a városhoz intézett szigorú felhívása alapján, Csermák Antal postamester „ügyes vízépítő és földmérő”, a királyi biztos készíttette gépekkel már végzi a fáknak a mederből való kiemelését; azonban a fenékgátak eltávolítása meg nem történvén, 1777. végén Károlyi utasítja Szuhányi alispánt és Göcz főszolgabírót karhatalom alkalmazására, ezt írván egyidejűleg a városnak: „Megvallják Kegyelmetek, hogy elkéstek a munkába, de az megvallás nem menti meg az Felséges Asszonyunk száljasait (sószállító tutajait) az történhető nagy veszedelmektől s károktól. Azért is, ha majd tavaszszal akármely akadályt fog szenvedni a navigatio és ratigeratio, azok a nemes város magistratusának fognak tulajdoníttatni és az fog főképpen számot adni.” Erre a város munkához lát, pálfalvai malmától 54 öles fenékgátat 77 emberrel és két géppel, alsó malmától pedig a gátat 60 emberrel és három géppel széthányatja. Az 1778. évi őszön 40 év óta nem tapasztalt alacsony vízállás mellett, Csermák 70269 emberrel 12 napon át 47 tőkét, 43 gyökeres fát, 73 czöveket, 1667 malomkarót emeltett ki, de öt nagy fával nem boldogul, mert a kötelek elszakadnak, a gépek eltörnek. A város sürgeti az engedélyt a kanyarulatok kiküszöbölésére. Csermák az ekkor még 348 öl hosszú gorzási átvágást sietteti. A város közönségének azonban az a kívánsága, hogy a város nyugati oldalát nyaldosó dinnyéskerti kanyarulatot küszöböljék ki első sorban. Mezei mérnök tanácsára, Károlyi az átvágások építésének sorrendjét ekképpen állapítja meg: a gorzási 262 öl hosszú, a kistajti 130 öl hosszú, a nagytajti, borszegi 664 öl hosszú és utóljára a dinnyéskerti 450 öl hosszú. Az átvágások közül azonban Károlyi királyi biztossága alatt csak a gorzásit építik ki 1778-ban.
1814-ben építi ki a város közmunka-erővel a kistajti 130, borszegi, latorszegi 660, dinnyéskerti 450 öl hosszú átvágásokat, majd 1826-ban a 600 öl hosszú postakerti és 1831-ben a nagybereki átvágást, a mely az 1830. évi november 8-iki jegyzőkönyv szerint „egyenesen a nagy hídnak vezettessék.” Az átvágásokra dologi kiadások czímén fordított költség, 39,905 forint 12 és fél krajczárt tett. Ez átvágások kiépítésével kapcsolatosan a korábbi árvédelmi töltések közül több darabot fel kellett hagyni s a város a hézagokba új töltésszakaszokat volt kénytelen építeni. A még különösen a jobbparton mindig hosszú és kanyargós töltések közül, különösen a városon alul fekvőknek védelme és fentartása sok áldozatba kerülvén, az ártérbe itt kiömlő vizektől legtöbbet szenvedett Dara község többszöri sürgetésére, a borszegi könyöktől a darai határig 1883/84. évben építi ki a város azt a négy km. hosszú töltést, mely a szatmár–darai út mellett ma is fennáll.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
