Lótenyésztés.
Lótenyésztés.
A vármegye lótenyésztésére a birtokosság ma már sokkal kevesebb gondot fordít, mint azelőtt, mert a mai árak mellett sokkal kevésbbé találja produktívnak a haszonállatoknak e nemes fajtájával való sok vesződséget. Különösen talál ez a kisbirtokos osztályra, a melynek lótenyésztéséről és neveléséről – leszámítva Rábapatona, Szentiván, Pér s még néhány község igen jó kvalitású tenyészanyagát, – kevés dicséreteset mondhatunk. Sok helyen hiányzik a lótenyésztéshez szükséges tágas, száraz, szelídfüves, jó legelő, a hol pedig ebben hiányt nem szenvednek, ott inkább szarvasmarhát tartanak, mely biztosabban jövedelmez, mert ára a lóéhoz képest aránytalanul nagyobb. Arra a hathatós segélyre, melyben az állam a kisgazdákat részesíti s arra az áldozatkész támogatásra, melylyel a győrvármegyei gazdasági egyesület az évenként szokásos anyakancza- és csikó-díjazáskor a lótenyésztést előmozdítani igyekezik, ugyancsak szükség van, de mind nagyobb eredménye is lesz.
A vármegye területére a székesfehérvári állami méntelep bábolnai osztályának ménjei vannak beosztva s pedig 10 községben 28 mén, közöttük 1 angol telivér, 16 angol félvér, 9 nonius, 5 gidran. Fedeznek egy évben, a magánménekkel 111együtt, körülbelül 1000 kanczát. Uradalmi és községi magántenyészengedélyben 9 ménló részesült. Az utolsó állatösszeírás a vármegye területén 14.460 lovat talált.
A népies tenyésztés czélja a nemesvérű, erős, kocsi- és katonai hátas félvér ló. Ezenkívül az igás czélokra szolgáló nonius tenyésztése is emelkedőben, míg a vármegye éjszaknyugati és déli községeiben azelőtt tenyésztett arabs típusu, könnyű kocsiló kiveszőben van.
A nagyobb birtokokon, nem említve azokat, a hol igás kanczák fedeztetnek s ivadékaik szintén igás czélokra használtatnak fel, túlnyomólag a katonai czélokra alkalmas hátasló tenyésztésén fáradoznak. Azonban luxusczélokra is tenyésztenek és pedig az ikrényi (tul. gróf Merán) angol félvér ménes, hol a legutóbbi években amerikai ügetőménnel is próbálkoztak; a gr. Wenckheim-féle lébényszentmiklósi, részben angol, részben arabs vérű ménes, a gr. Khuen-Héderváry-féle patkányosi pusztán elhelyezett ménes. A ménfői (tulajdonos Bezerédj Andor) kiváló jó anyagú félvér ménes produktumaira túlnyomó részben a budapesti 1. számú lóavató-bizottság tart számot, úgyszintén a ponyvádi a (tulajdonos Deutsch Mór) ménes csikói is e vevőnek a kezébe kerülnek.
Új, a fentebb felsoroltaktól eltérő tenyészczélú és nagyobb szabású a lesvári (tulajdonos Jaross Sándor) angol telivér ménes. A Marczal folyó szabályozása után nyert kitünő minőségű legelők használtatnak itt ki e nagy szakértelmet igénylő, de sikeresen is fejlődő intézménynyel, mely részben saját tulajdonban álló kanczák után nevel verseny- és tenyészanyagot, részben tenyésztéssel is foglalkozó versenyistállótulajdonosaink kanczáit gondozza, és pihenést és gyógyítást igénylő versenylovaknak ad legelőn és istállón helyet.
A ménes elsőrendű kiválósága a nagy versenymultú Falb (apja Matchbox, anyja Fantaisie, az 1901. évi Trial-Stakes és Királydíj nyerője), apamén, melynek ivadékai már az első évjáratban szép sikereket mutatnak fel.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
