Ujabb mozgalmak.
Ujabb mozgalmak.
A folyóvizek eleven erejét már a régiek is használták vízimalmok hajtására. Bihar vármegyében a vízimalmok sűrün ellepték a folyóvizek mellékét, szerkezetük azonban meglehetős primitiv volt. Ma már a malmokba is a turbina-szerkezetet vezették be, így a mölki apátság Margittán, Lukács Antal Szent-Jánoson stb.
270Újabb időben a Fekete-Körös-társulat komolyan foglalkozni kezdett az öntözéssel. E czélra felfogó-csatornáját óhajtja felhasználni és a Sebes-Körösből akar annyi vizet kivenni, hogy 10,000 katasztrális holdat öntözhessen.
Érdekeltsége közül Tisza István gróf, Lovassy Ferencz és Markovits Antal egyelőre 800 holdon kész a szükséges berendezést saját birtokán elkészíteni. A terv megvalósítása küszöbön áll, azonban a Sebes-Körös legkisebb vízállásánál a vízkivételt nem fogják megengedni, nagyobb vízállásnál azonban úgy a fekete-körösi társulat, mint a sebes-körösi társulat érdekeltsége öntözésre fel fogja használhatni a Sebes-Körös vizét. Kisebb öntözési berendezést ma is láthatni már Lukács Antal szent-jánosi birtokán, ki a Pecze vizét használja fel e czélra.
Öntöző-csatorna és tápláló zsilip a Sebes-Körösön.
Az eredeti tervrajz után.
A földmívelésügyi miniszterium 1890-ben Nagyváradon felállította a XVI. kulturmérnöki hivatalt. E kulturmérnökség készíti el a Berettyónak Szalárd feletti, az ármentesitő-társulat keretén kívül fekvő völgy-mentesitési tervét, mely völgyet az 1900. évi májusi árvíz teljesen elöntött. A debreczeni IX. kerületi kulturmérnöki hivatal pedig 24,000 kor. állami előleggel hozzáfogott az Érvölgyének felvételéhez és az Ér rendezési tervének elkészítéséhez. Az Ér-völgyének mentesítésére már 1842-ben Fényes Károly táblabíró elnöklete alatt Diószegen társulat alakult, de a kitűzött czélt megvalósítani nem volt képes, úgy hogy fel is oszlott. Ma már a Berettyó folyó szabályozva van, a Berettyó-társulat Diószegig az Eret rövid idő alatt rendezni fogja.
A vízgazdaság minden ágánál élénk tevékenységet tapasztalunk megyénkben. Vásárhelyi Pál már 1841-ben tartott akadémiai székfoglalójában értekezett a Berettyónak hajózhatóvá tételéről. Az 1863-iki aszályos esztendő után tervezték a Hortobágy völgyén a tiszalök-gyomai öntöző- és hajózó-csatornát; a kiegyezést követő időkben pedig tanulmányozták a Berettyó és Ér völgyén haladó, Majtényt és Szatmár-Németit érintő úgynevezett gyoma-péterfalvai csatornát, mely a Köröst a Kraszna, Szamos és a Felső-Tiszával kötötte volna össze. Valószínű azonban, hogy a csongrád-budapesti csatorna építése és a Körösöknek hajózhatóvá tétele után e tervek is életre kelnek.
Büszkén tekinthet vissza Bihar vármegye vizi munkálataira, különösen a társulatok ármentesítési műveire, mert ezeknél nagyobbszabású és eredményesebb munkálatokat külföldön sem igen találhatunk.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
