A Fekete-Körös-társulat.
A Fekete-Körös-társulat.
A fekete-körösi társulat székhelye Nagy-Szalonta, árterülete 146,737 kat. hold, 973,082 kor. katasztrális tiszta jövedelemmel.
A társulat árterülete a Fekete-Körös jobbpartján fekszik, az árterület a sebes-körösi és hosszúfoki árterülettel szomszédos. Kötelékébe Biharból 22 község tartozik, ezenkívül Békés 2 községből és Arad 5 községéből tartozik ide egy-egy kisebb terület.
Védvonala a Gyepes-kikötő töltéséről, vagyis Görbedtől Sarkadig tart, hosszasága a Fekete-Körös jobbpartján 55 kilométer, ehhez jő még a felfogó csatorna torkolati szakaszának két oldali töltése. A Fekete-Körös jobbparti gátjában egy zsilipet sem épített a társulat. A Fekete-Körösön 7 őrháza van. Telefon-hálózatának hosszasága 220.5 kilométer.
A társulat által tervezett belvízcsatorna 265 kilóméter hosszú. Ebből a társulat eddig 85 kilométert épített fel, 21 drb zsilippel és 34 db. híddal.
A fekete-körösi társulat tulajdonképeni árterén kívül a Kettős-Körös jobbpartján a hosszúfoki csatorna torkolatára épített szivattyú-telepet. Itt 5 db. egy méter átmérőjű czentrifugál-szivattyút állított fel, melyek a hozzájok kapcsolt gépekkel másodperczenként 6000 liter vizet emelnek 3.40 méterre.
A fekete-körös társulat összes adóssága 4.80,000 kor.; ebből esik a tulajdonképeni ármentesítésre 1.800,000 kor., a belvízrendezésre 3.000,000 kor., ezenfelül azonban a belvízrendezés teljes befejezésére a társulatnak még mintegy 1.000,000 koronára lesz szüksége. Az évi igazgatási és fentartási költség minegy 80,000 kor. kölcsön törlesztése 228,000 kor. összesen 308,000 kor. A társulat évenként 76,960 kor. 88 fil. adóvisszatérítést és 21,740 kor. 22 fil. vasúti hozzájárulást kap. Utóbbi években kölcsöntörlesztés és igazgatási költségekre a társulat összesen 24,000 koronát vetett ki az érdekeltségre, vagyis katasztrális holdanként az új és már jogerős műszaki ártérfejlesztési alapon 1.60 koronát fizetett az érdekeltség. Az árterületet két vízszintre fejlesztették, de az osztályozás szerint csakis 1548 hold esett a felső osztályba, ugyan azért a belvízre való tekintettel mindkét főosztályt még négy-négy alosztályra osztották és ezek között a hozzájárulás arányszámát 1, 2, 3, 6-ban állapították meg, a két főosztály között az arányszámot 1–5-ben vették fel.
A fekete-körösi társulat elnöke Tisza István gróf, alelnöke Tisza Kálmán gróf. A társulatnál az igazgatói állást három-négy éve egyesítették a főmérnöki állással. A társulat igazgató főmérnöke: Leidl Henrik, szakaszmérnöke: Lazarovits Gábor, titkár-ellenőr: Müller György, pénztárnok: Csáky György, nyilvántartó: Gyenge Imre. A társulatnak van két gátfelügyelője és 7 őre a Fekete-Körösön és 7 őre a felfogó-csatorna mentén.
Általában a fekete-körösi társulat egész története a Tisza-család nevével van összefüggésben. Tisza Lajos elnöklete alatt alakult meg a társulat és az elnöki tiszt 1882–1885 kivételével a Tisza családban maradt. Ők vezették a társulat ügyeit, nehéz időkben is hűen kitartottak a társulat mellett és soha nem lankadó kedvvel és törhetetlen kitartással igyekeztek azon, hogy társulatuk feladatának megfeleljen, elvállalt kötelezettségének eleget tegyen.
Az ármentesítés és belvízrendezés Bihar vármegye rónaságát egészen átalakította. A nagy kiterjedésű mocsárfenék a víz alól felszabadúlt. A nádrengeteg helyét ma már búzatáblák foglalják el. A vizek kiöntései alól felszabadult területen intenziv gazdasági élet fejlődött; a lakosság megkétszereződött és ma már a Sárrétet vasutak szelik.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
