Mai állapot.
Mai állapot.
A törvényhatósági úthálózat 1900. évi költségelőirányzata szerint az összes bevételek 270,798.97 frt, az összes kiadások 268,632.55 frttal vannak előirányozva.
Az egy milliós kölcsönből új útak építésére fentartott, valamint a b.-ujfalu–paptamási vasút létesítésének elmaradása folytán 428,000 frtot tevő összegből, a bihar–pocsaj–hosszúpályi útnak 6.06–6.54, 12.664–12.994 és 28.850–32.7 km. közti szakaszai, továbbá a pocsaj–b.-ujfalvi útnak 10–16.89 és 18.2–21.89 km. közti szakaszai, végül az inánd–cséffa–geszti útnak 0–2 km. közti szakaszai épülnek ki. A kávásd–n.-szalontai útnak 33.5–42.0, a kót–csökmői útnak 5.65–11.37, az ugra-–szakál–homorogi útnak 7.7–11,5 km. közti szakaszai, továbbá a székelyhídi, margittai és sarkadi vasúthoz vezető útak munkában vannak.
A törvényhatósági közútak úti személyzetének rendezése szintén folyamatban van, a mennyiben a jelenlegi 7 útbiztosi álláshoz még egy és az 55 útkaparói álláshoz még 21 új állás rendszeresíttetett és új beosztásuk a jelenlegi végleges úthálózatnak megfelelően rendeztetik.
A vármegye területén két állami közút vonul át és pedig: A debreczen–fehértemplomi közút, mely Sáránd község határánál éri el a vármegye területét. Innen déli irányban halad Derecske, B.-Ujfalu és B.-Szt.-Márton községeken át, itt délkeleti irányt vesz és M.-Peterd, M.-Keresztes, Bors és B.-Püspöki községeken át Nagyváradot éri el a 74.595 km.-nél. A város területének elhagyása után délnyugatnak fordul, mely irányt mindvégig megtartván, N.-Ürögd, Less, Gyapju, N.-Szalonta és Illye községeken vezet át és N.-Zerind községnél lép át Arad-megye területére, a hol a nagy alföldi transzverzális műúttal találkozik. A másik a nagyvárad–kolozsvár–brassói út, mely Nagyváradon a Szt.-László templomnál ágazik ki a debreczen–fehértemplomi útból és a város területét elhagyva, a megye széléig keleti irányt követ. Útjában F.-Vásárhely, M.-Telegd, P.-Ujlak, Örvénd, A.-Lugos és Élesd községeken át a Sebes-Körös völgyében húzódik, innen Tinód, Töttös, Őssi, Gégény, K.-Topa és N.-Báród községen át dombos vidéken vonul. N. Báród községet elhagyva és erős emelkedéssel Korniczel községen áthaladva, a Királyhágón éri el a vízválasztót, innen nagy lejtéssel ismét lefelé húzódik a Körösvölgybe és Bucsa, valamint Feketetó községek elhagyása után, Csucsa községnél éri el Kolozs-megye határát.
290A debreczen–fehértemplomi állami közút a megye területén mindenütt sík vidéken vezet; legnagyobb emelkedése rövidebb szakaszon 2.2%, általános lejtése azonban 0–3‰ között váltakozik. A nagyváradi vámos útszakaszon kívül van 45 híd és 48 áteresz. A hidak között csak két nagyobb van, az egyik a Berettyó folyón vezet át, melynek meder fölötti nyilása 32.65 méter hosszú és vasszerkezetü, a többi 4 ártéri nyilás faszerkezetü és össznyilásuk 36.1 méter; a másik a Fekete-Körös belvízlevezető csatornáján vezet át, tisztán fából épült, 3 nyilással bir, melyek összes hossza 24 méter. Ezeken kívül van egy Monier rendszerü, sodronybetétes, 4.0 méter nyilásu híd a Kálló csatornán. A többi műtárgy szabványos szerkezetü.
A nagyvárad–kolozsvár–brassói úton, a nagyváradi vámos szakaszon kívül, van 48 híd és 98 áteresz. A hidak között szintén 2 nagyobb fahíd van, az egyik 62.4 méter nyilásu a Sebes-Körösön, a másik 60.0 méter össznyilásu a Gégény patakon.
A dunaföldvár–szolnok–debreczen–n.-károly–szatmár–técsői II-ik számu transzverzális műút kiépítése elhatároztatván, ezen út a vármegye északi részében levő n.-károly–debreczeni törvényhatósági út nyomjelzésén fog haladni. Kiépítése már folyamatban van.
A kereskedelemügyi miniszter elhatározta továbbá a III-ik transzverzális út kiépítését is, mely a debreczen–fehértemplomi útból B.-Szet.-Márton községnél ki fog ágazni és Szeghalom, Gyula, Csabán át Orosházig fog vezetni. A munkálatok már folynak, a Bihar vármegye területén átvonuló szakaszának iránya azonban még nincs végérvényesen megállapítva.
E két állami közút kiépítésével a törvényhatósági úthálózatból a n.-károly–debreczeni és a b.-szt.-márton–furta–zsákai útak el fognak esni.
Az úti személyzet áll 5 útmesterből és 43 útkaparóból; az útmesteri székhelyek: B.-Ujfalu, Nagyvárad, N.-Szalonta, M.-Telegd és N.-Báród. Az államépítészeti hivatal főnöke: Varró Domokos kir. főmérnök; a műszaki személyzet a következőkből áll: Bartha Mór építész, kir. főmérnök; May Sándor kir. mérnök, Várady Manó kir. mérnök és Nagy Sándor, Vámos Dezső, Kőszeghy László kir. s.-mérnökök.
A vármegyei községi közlekedési útak hálózatába 1891-ben 26 közút soroztatott, összesen 433.6 km. hoszszal. A jelenlegi úthálózatba összesen 37 viczinális út van felvéve, melyből 33.92 km. ki van építve és 406.4 km. kiépítetlen, az összes hossz tehát 745.6 km. Ezek között van két gyógyfürdőhöz vezető út, az egyik a p.-szt.-márton–püspökfürdői, a másik a belényes–bihar-füredi út, mely utóbbi, részben szerpentin-út, a tenger színe fölött 191 méterrel fekvő belényesi völgyből az 1200 méter magasan fekvő biharpüspöki klimatikus fürdőhöz vezet.
A műszaki szolgálatot a vármegye egész területén Székely Sándor közúti okleveles mérnök teljesíti.
A viczinális úthálózatba felvett közútak a következők: 1. érmihályfalva–ottományi, 2. ottomány–margittai, 3, székelyhíd–margittai és a m.-petri–köbölkúti kiágazás, 4, terebes–közepes–fekete-erdői, 5, bihar–székelyhídi, 6, nagyvárad–hk.-pályi–siteri, 7. esküllő–rév–k.-topai, 8, n.-báród–brátka–remeczi, 9, ponor–hollódi, 10, kis-terpest–lunkászpriei, 11, robogány–lunkászpriei, 12, bél–t.-káránd–határszéli, 13, sarkad–n.-szalontai, 14, zsáka–darvas–csökmői, 15, szt.-andrás–ugra–zsadányi, 16. m.-keresztes–m.-sasi, 17, henczida–bojt–m.-keresztesi, 18, belényes–budurásza–biharfüredi, 19, székelyhíd–szt.-jobb–csohaji, 20, p.-szt.-márton–püspökfürdői, 21, szt.-lázár–v.-ábrányi, 22. komádi–m.-sas–b.-szt.-mártoni, 23, pokola–bélfenyéri, 24, tataros–aszfaltgyári, 25, belényes–rossiai, 26, székelyhíd–érmihályfalvai, 27, terebes–széplaki és a bályoki, almási és szunyogdi kiágazások, 28, székelyhíd–sárándi, 29, hollód–kávásdi 30, bakonszeg–n.-bajomi, 31, okány–sarkadi, 32, székelyhíd–szalacsi, 33, komádi–zsadányi, 34, pata-puszta–árpád–fekete-bátori, 35, belényes–lunkai, 36, rézbánya–lunka–kristyóri út, 37, belényes–tárkányi út.
Az úthálózatban levő útak túlnyomó része egyszerü földút. Ezek közül a hegyes vidéken levők az év minden szakában némileg járhatók, a sík vidéken levők azonban, különösen nagyobb esőzések után, nehezen. Ez útak törzskönyvezésének előkészítése tekintetében a szabályrendelet megalkottatott. Ez útakat kizárólag az érdekelt községek tartják fenn.
A vasúti állomásokat a legközelebbi közúttal vagy községgel összekötő útak hálózatának összes hossza 1.845 km.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
