Pável János–Roboz Andor.
Pável János–Roboz Andor.
Pável János, entomologus és múzeumi gyűjtő. Született Nagyváradon. A múzeum állattárát több új állatfajjal gazdagította. Horváth G. társaságában kiadta a magyarországi nagylepkék névjegyzékét.
Pálffy Albert, született 1823-ban Nagyváradon. Különösen a franczia irodalommal foglalkozott. 1884-ben az akadémia tagja lett.
Munkái: Magyar millionair. (1846). A Hóra világból. (1846). Feketekönyv. (1847). Egy földönfutó hátrahagyott novellái. (1850). A fejedelem keresztlánya. (1847). Erdély történetéből; Atyai ház: Esztike kisasszony professzora. (1884). Egy mérnök regénye. (1885). Anya és grófnő. (1886). A régi Magyarország utolsó éveiből. (1894). stb., stb. Írt még jeles regényeket, novellákat a hirlapokba is és Csernátonyival szerkesztette a „Márczius tizenötödike” czímü hirlapot.
Paskó Kristóf született 1634-ben Székelyhídon. Erdélyben az udvarnál magas rangra emelkedett, de Béldi Pál felségsértésében ő is bünösnek érezte magát és Patakra menekült, a hol meghalt. Erdélynek romlását írta meg versekben; könyve ma már ritka s mint történeti kútfő szerepel. Munkájának teljes czíme: A nemes és régen híres Erdélyországnak keserves és szomorú pusztításáról írt síralom.
Péch Antal, bányászati író, miniszteri tanácsos, akadémiai tag. Született Nagyváradon 1842. június 14-én, meghalt Selmeczen, 1895. szeptember 18-án.
Nevezetesebb munkái: Magyar és német bányászati szótár. (1879, 91). Az érczek előkészítésének elvei (1869). Alsó-Magyarország bányamívelésének története. (I. 1884. II. 87.) A selmeczi bányavállalatok története. (1881). A bányatérképek szerkesztésének új módja. (1878). A Bányászati és Kohászati Lapokat 1868-tól 1870. végéig szerkesztette.
Perger János, született 1791. Nagyváradon. A tudományos akadémia előbb levelező, majd rendes tagjának választotta. Meghalt 1838. május 25-én.
Munkái: Bevezetés a diplomatikába. (1821). Verbőczi István magyar törvénytára. (1831). A magyar és hazája régente. Munkatársa volt a Tud. Gyüjteménynek s a Közhasznbú Esmeretek Tárának. Szerkesztette a törvény-tudományi műszótárt. Kéziratban maradt: Értekezés a jobbágyokról cz. munkája.
Rádl Ödön, író és előkelő nagyváradi ügyvéd, a Petőfi-társaság tagja, a nagyváradi társaság egyik kiváló alakja, született Alsó-Lugoson, 1848-ban. A Szigligeti-társaság elnöke és mint ilyen rendkivül hasznos tevékenységet fejt ki. Szónoki megnyitó beszédei valósággal irodalmi eseményszámba mennek Nagyváradon.
Önálló művei: Egy tél Olaszhonban; Michel Berend költeményei; Levelek egy német faluból; Jean Paul; Szomorú történetek. (1871). Irt kritikai és aesthetikai czikkeket is. Szerkesztette a Nagyváradi Lapokat és a Tiszavidéket.
Reviczky Szevér, író, született Nagyváradon 1840-ben, meghalt Pesten 1864. szepgtember 25-én. Irodalmi működését a Hölgyfutárban megjelent kritikai czikkeivel kezdte meg. Számos, a külföldi irodalmat tárgyaló közgazdasági és kritikai czikket és ismertetést irt a Pesti Napló, Budapesti Hirlap, Szépirodalmi Figyelő, Ország Tükre és Koszorú czimű lapokba. Fordította Huszár Imrével Hugó Viktor: Nyomorultak cz. regényét. (Pest, 1862.) 1864-ben Anyagi Érdekeink cz. közgazdasági lapot alapított. Párbajban vesztette életét 1864-ben.
Roboz Andor, budapesti tanár, született Nagyváradon 1869. január 19-én.
380Megjelent munkái: Gyakorlati német nyelvtan magántanulók használatára (1897). Napsugárban; Derült világ; Ki van odabenn?; Madárvilág és Vidám órák czimű gyermekvers kötetek (1899). Iskolai történetek (1901). Keleti költők fordításai megjelennek 1895. óta szétszórtan. Könyvbirálatok 1901-ig a Magyar Kritikában. Lenkei Henrik tanárral egyűtt: Köszöntő könyv gyermekek számára. Sajtó alatt: Kisértetek czimű regény és egy franczia nyelvtan középiskolák, polgári és felső leányiskolák számára.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
