Lóránt Dezső–Pázmándy Péter.
Lóránt Dezső–Pázmándy Péter.
Lóránt Dezső szül. 1868-ban Nagyváradon. Hirlapírói működését a nagyváradi lapoknál kezdte, majd Budapestre jött és itt 1892-ben a Fővárosi Lapok szerkesztőségében müködött rövid ideig. 1861-ben lépett az Egyetértés szerkesztőségének kötelékébe, a melynek ma is tagja. Azonkivül – miután gyógyszerészi oklevelet nyert – főmunkatársa volt a Gyógyszerészeti Hetilapnak. Dr. Lázár Bélával együtt szerkesztette a Szinházi Lapokat. Lionel álnév alatt több szépirodalmi lapban jelentek meg tárczái.
Munkácsi Bernát, jeles összehasonlító nyelvész, született Nagyváradon, 1860-ban. 1879-ben kezdte meg irodalmi működését a Magyar Nyelvőrben.
Munkái: A moldvai csángók nyelvjárása, melyet az akadémia a Sámuel-díjjal tüntetett ki. Ugyane dijat még kétízben nyerte meg: Török kölcsönszók (1882) és Votják nyelvtanulmányok 1884) czímü dolgozataival. A votják nyelv szótára. (1896) A votják népköltészeti hagyományok. (1887). Vogul nyelvjárásokról (1894–95). Vogul népköltészeti gyűjtemény.
Neumann Ármin jogtudós, született Nagyváradon, 1845-ben. Mint ügyvéd Pápán, Székesfejérvárott, majd Budapesten telepedett meg. 1878–82-ben írta meg 3 kötetben: A kereskedelmi törvény magyarázata czímü munkáját. 1882-ben egyetemi magántanárrá, 1888-ban pedig rendkivüli tanárrá neveztetett ki. 1893-ban jelent meg Védjegy-törvény magyarázata czímü munkája. Számos értekezést tartott a jogászgyűléseken s szak- és politikai lapokban több czikke jelent meg jogi és társadalmi kérdésekről.
Osváth Albert, orvos, szakbeli író született Gáborjánban 1844-ben. Az országos közegészségügyi tanács tagja. Mint orvosnövendék a Corvina vállalatban irta Hernád doktor patikája czímü művét. Fordította Krafft Ebbing Egészséges és beteg idegek czímü munkáját. A belügyminiszterium megbizásából a nép számára irta a Jó egészség kézikönyvet, továbbá: Óvakodjunk a tüdővésztől. A napi lapokban sok orvosi és társadalmi czikke jelent meg.
O'sváth Pál történelmi adatgyüjtő, született Kis-Marján 1831. január 4. 1848-ban honvéd lett s mint gyalogos részt vett a bánáti és felsőmagyarországi hadjáratokban, ott volt Branyiszkónál s azután a mezőkövesdi, kápolnai, isaszegi, váczi csatákban, Budavár bevételénél, hol lábán sebet kapott. Majd a huszársághoz került, a hol a szőregi szerencsétlen csatában kitüntette magát, Temesvárnál pedig fejsebet kapott. Lugosról egy 21 tagra olvadt tizeddel csak úgy menekült meg, hogy az 11/2 öl magas szikla-partról a Marosba ugratott s csapatjával szerencsésen megmenekült. Belényesnél sötét éjtszakán keresztül vágta magát az orosz seregen. 1851-ben B.-Szt-Mártonban jegyző lett és érdemeiért a császári felsőbb hatóság is okmányilag kitüntette. A pandurság felállítása alkalmával egyhangulag csendbiztossá választották s az maradt 1884-ig.
Munkái: Zsandár kell-e vagy pandur? (1875). A sárréti járás leirása (1875). Bihar vármegyébe kebelezett kis Marja leirása (1897.) A Debreczenben alakult X. önkéntes zászlóalj történetét a nagyváradi Szabadságban irta meg, a Pallasz Lexikonba Szabolcs és Szatmár vármegyék történetét írta és e monografiát is számos érdekes és becses adattal gazdagította.
Osváth Imre jogtudós és közgazda, született Darvason. 1882-ben ügyvédi vizsgát tett. Irodalmilag a közgazdasági, pénzügyi és jogi téren működik.
Munkái: Italmérési regale-jog (1884). Államitalmérési jövedék. (1889). A szeszes folyadékokkal való kereskedés Magyarországon. (1891). Fogyasztási-, ital- és italmérési adók rendszeres ismertetése. (1893). Telekkönyvi betétek szerkesztéséről (1893). Peres és peren kívüli jogorvoslatok telekkönyvi ügyekben. (1895). 1891-től kezdve 1892. végéig a telekkönyvvezetők országos egyesületének lapját, a Telekkönyvi Szaklapot szerkesztette. 1893-tól kezdve az általa alapított Telekkönyvi Szakközlönyt szerkeszti.
Pázmány Péter 1570. október 4-én született Nagyváradon. Életrajzi adatait más helyen közöljük. Itt csak irodalmi munkásságára terjeszkedünk ki. Pázmány korának legnagyobb szelleme volt s a magyar irodalomnak mindenkor örök dicsősége marad. Kortársai a „magyar biboros Cicero” névvel tisztelték meg és méltán, mert előtte senki sem írt oly erős, tősgyökeres és népies nyelven.
Munkái: A mostan támadt új tudományok hamisságának tiz nyilván való bizonyításai. (1605.) Felelet a megdicsőült szentek tiszteletéről az Gyarmathi Miklós helmeczi prédikátornak Monoszlói András veszprémi püspök ellen irt csacsogásaira. (1607.) Tanácskozás, melyet kelljen a különböző vallások közül választani. (1611.) Hodaegus, igazságra vezető kalauz. (1613.) Erre irta Balduin Frigyes wittenbergi tanár a következő megkésett feleletet: Phosphorus veri catholicismi faciem praeloceus legentibus Hodaegum Petri Pázmán. (1625.) Erre Pázmány ily czímü irattal válaszolt: A setét hajnalcsillag után bújdosó Lutheristák vezetője. (1627.) Bihar-megye rendeinek ajánlotta ily czímü munkáját: Az igazságnak győzedelme, melyet az Alvinczi 379Péter tükörében megmutatott. (1614.) Prédikációk. (1636.) – Dicsőségesen uralkodó királyunk bőkezüségéből nemsokára Budapesten érczszobor fogja hirdetni emlékét.
Szigligeti Ede.
Az orsz. képtárból.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
