Közúti vasut.
Közúti vasut.
6. A közforgalomnak megnyílt vasútak közé tartozik még a nagyváradi gőzmozdonyu közúti vasút is. 1875. évi márczius 25-ikén kelt 19415/1874. számu kiadmánynyal Péchy Tamás m. k. közmunka- és közlekedésügyi miniszter engedélyezte, hogy Nagyváradon, a tiszavidéki pályaudvartól, az Országúton, a Főutczán, a Szent László-téren át a kertutczai légszeszgyárig vezetendő fővonal, a Nagy-utczánál a Kolozsvári utcza és a Szent László-térről a Zöldfa-utca irányában vezetendő szárnyvonal, mint közúti vasút építtessék és lóüzemre berendeztessék. E vonal első engedélyesei Hoitsy Gyula és dr. Kálmán Izidor voltak, és e vonalat 2 év alatt, azaz 1877. év márcuus 25-éig kellett volna a közforgalomnak átadni. A fővonalból mai napig semmi, a szárnyvonalakból csak egy kis rész létesült. Az első engedélyesek engedélyüket átruházták időközben a magyar általános földhitelintézet részvénytársaságra, mely utóbbinak 1880 október 9-én Ordódy Pál közmunka- és közlekedésügyi miniszter az előzetesen megtartott közigazgatási bejárás alapján, az építési engedélyt megadta és 1880. év deczember 23-án kelt 20,440. sz. rendeletében külön kimondta azt, hogy a Hoitsy Gyula és dr. Kálmán Izidornak engedélyezett vonalon és ennek időközben módosított hálózatán megengedi, hogy ez gőzüzemű teherszállító vasúttá berendeztessék.
Így lett az eredetileg lóüzemű személyszállító vasútból gőzüzemü teherszállító vasút. Nagyváradon, nem a régi tiszavidéki pályaudvaron, hanem Várad-Velenczén csatlakozott a m. kir. államvasutak nagyvárad–kolozsvári vonalához, innen a Kolozsvári-utczán, Templomtéren, Sütő-utczán, Vásártéren és Peczehídon át, a Vámház-utcán végig vezettetett az első vonalrész, mely 1882. év augusztus 28-án nyílt meg, a második vonalrész a sertés-vásártérről kiágazólag a vásártéri állomásig és innen a Zöldfa-utczán végig vezettetett, mely vonalrész 1900. január havában nyílt meg. Az első vonal 275,000, a második 26,000 frt befektetési tőkével létesült.
A gőzmozdonyu közúti vasút első birtokosától: a magyar általános földhitelintézettől a részvények legnagyobb része a Lindheim és a Rappaport czégek tulajdonába ment át, az utóbbiaktól a magyar vasúti forgalmi részvénytársaság szerezte meg őket, mely ma is birtokosa és jelenleg az egész vonalat villamos üzemre berendezni és tetemesen kiterjeszteni kivánja.
A személyforgalom a Vásártérről, Velenczén át a nagyvárad–belényes–vaskohi h. é. v. mentén fekvő Püspök- és Félix-fürdőbe, csak 1896 junius 28-án nyílt meg, a közúti vasut és a nagyvárad–belényes–vaskohi h. é. vasút és a m. kir. államvasutak között külön e czélból kötött szerződés alapján.
A nagyváradi gőzmozdonyu közúti vaspálya részvénytársaság vonalaival vágány-összeköttetésük van a következő ipartelepeknek: 1. Egyesült László- és Hunyadi-gőzmalmok; 2. Léderer és Kálmán-féle szeszgyár részvénytársaság; 3. Berger Dániel-féle szeszgyár; 4. Árúraktár részvénytársaság; 5. Moskovits Adolf és fiai gőzmalma és szeszgyára; 6. Emilia-malom. – A közúti vasút mindezen ipartelepekre közvetíti eredeti vasúti kocsikban a teherszállítást. Legutóbb továbbíttatott 11,854 kocsin 123,323 tonna árú, mely után a bruttóbevétel: 112,769 korona 21 fillér volt.
A nyári hónapok alatt a közúti vasút közvetetlen személyszállító vonatokat indít a nagy piaczról Várad-Velencze állomás érintésével (peage-forgalomban a belényesi vasút vágányainak igénybevételével) a Püspök-fürdőbe és a Félix-fürdőbe.
Tervbe van véve a villamos vasút kiépítése a következő vonalakkal: 1. Nagyvárad állomástól, a Főutczán, Bémer-téren és Körös-hídon át a Szt. László-térre; innen folytatólag a Kolozsvári-utczán át a Templom-térig s a Templom-térről a meglevő gőzüzemű vasút vágányainak felhasználásával a Máv. Várad-Velencze állomásáig; 2. Szt. László-térről a Nagy-teleki-utczán végig; 3. Szt. László-térről a Rhédey-kertbe. A villamos vonalak felső áramvezetékkel vannak tervezve és azonkívül a jelenlegi gőzüzemű vonalak átalakítása villamos üzemre is tervbe van véve.
Körösvölgyi vasútrészlet Borz mellett.
Mezey Mihály felvétele.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
