Iparvasutak.
276Iparvasutak.
A közforgalomnak szolgáló vasútak sorozata ezzel befejeztetvén, áttérünk a szabványos és keskenyvágányú iparvasútakra és sodronykötél-pályákra.
1. A bihari erdőipar- és mészégető részvénytársaságnak 1892 deczember 19-én kelt 90,023. sz. rendelettel a kereskedelemügyi miniszter megengedte, hogy Dobresten a nagyvárad–belényes–vaskohi h. é. vasútállomáson csatlakozva, a kincstári erdőbirtokon keresztül Vidarét felé 76 czentiméter vágánytávu gőzüzemü iparvasutat létesítsen. Az első vonalszakasz 1893 deczember 6-án nyílt meg 16.8 km. hosszban, a vidaréti vonal folytatásaként és ennek kiegészítéseképen 1900 márczius 22-én megnyílt 6.7 km. hosszú szakasz, végül ugyanakkor megnyílt a dobresti telepből kiágazó dobrest–lunkasprie–szitányi vonal 6.3 km. hosszban. Az egész iparvasút hossza tehát 29.8 kilométer, melylyel a bihari erdőipar- és mészégető részvénytársaság, Junghanns és Dióssy czégek szállitmányait, évente 55–60,000 tonnát, Dobrestre hozzák és itt továbbszállítás végett a m. kir. államvasútaknak átadják.
2. Gróf Zichy Ödön engedélyt nyert, hogy a Jádvölgyből a nagyvárad–kolozsvári vonal egyik megállóhelyéről kiágazólag, a bihari hegységben Remecz és Izvor irányában iparvasútat létesítsen. Ez a vonal az 1881. évben nyilt meg és pedig fa és mész szállítása czéljából; a fővonalhoz csatlakozólag, szabványos nyomtávval, 0.85 km. hosszban és ehhez csatlakozással 0.98 méter vágánytávú iparvasútnak jelenleg üzemben levő vonalhossza 25.1 km., építés alatt áll 7.6 km. új vonal, az egész vonalhossz 32.70 km.
3. Stern és Friedmann 1892-ben engedélyt nyert Rév és Brátka állomások között kiágazó szabványos nyomtávú iparvasút építésére, melynek hossza 0.26 km. E vonal végpontján egy keskenyvágányú, 76 czentiméter vágánytávú gőzüzemü iparvasút csatlakozik, mely a sonkolyosi völgyben termelt fa- és mész-szállitmányok továbbítására szolgál; hossza 15.99 km. Az iparvasút 1893-ban nyilt meg és lóüzemre van berendezve.
4. Léderer Dávid Élesd és Rév állomások között nyilt vonalon kiágazó iparvasútat építtetett, mely szabványos vágánytávval 0.20 km. hosszban csatlakozik a fővonalhoz és ehhez csatlakozik egy keskenyvágányú 75 czentiméter nyomtávú, lóüzemű iparvasút 10.00 km. hosszban, mely a tulajdonos czég agyagáruinak szállítására 1888-ban nyilt meg.
5. Schwarz Jakab 1888-ban mészkő szállítására létesített keskenyvágányú 75 czentiméter nyomtávú lóüzemű iparvasútat, mely Élesd állomást átszeli; hossza 2.50 km.
2776. Gróf Zichy Ödön, mint engedélyes, 1881-ben Rév és Brátka között szabványos nyomtávu, mész-szállításra szolgáló iparvasutat nyitott meg, melynek hossza 0.63 km.
7. A Bihar-Szilágyi Olajipar Részvénytársaság Mező-Telegd állomásból ipartelepére vezető, szabványos nyomtávú iparvágányt létesitett 1893-ban. Hossza 0.20 km.
8. A Hazai Aszfalt Részvénytársaság Mező-Telegd állomásból kiágazó, szabványos nyomtávú iparvágányt létesitett, 1893-ban; hossza 0.14 km.
9. A Magyar asphalt részvénytársaság ugyancsak Mező-Telegd állomásról kiindulva, az 1899. évben egy szabványos nyomtávú iparvágányt létesitett; hossza 0.29 km. Ez egyszersmind csatlakozó vágányul szolgál a sodrony-kötélpályával érkezett árúk átrakásához.
A sodrony-kötélpálya 1900 február 16-án nyilt meg, a fenti iparvágánytól kiindulva és Tataros, Felső-Derna és Bodonos községekben levő ipartelepek szállítmányainak, nevezetesen asphalt, olajok, kőszénnek stb. szállítására szolgál; hossza 21.00 km.
10. Gróf Tisza Kálmán a hollód–kötegyán–vésztői vonal Csegőd megálló- és rakodóhelyen csatlakozó és e vonalat a 420/21. szelvények között pályaszínben keresztező, keskenyvágányú (60 centiméter nyomtávu), lóüzemü iparvasutat létesitett, mely leginkább répa és egyéb gazdasági termények szállítására szolgál; megnyittatott 1899 julius 14-én, hossza 13.00 km.
11. Gróf Tisza István a hollód–kötegyán–vésztői vonal Gyanté megálló- és rakodóhelyén csatlakozó, 60 czentiméter nyomtávu lóüzemű, iparvasútat létesített; és pedig Gyanté megállóhelyről kiágazólag 200 méter hosszú szabványos nyomtávú iparvágányt, melynek 4.8 km. hosszú, keskenyvágányu, gazdasági termékek szállítására szolgáló iparvasut képezi a folytatását; egész hossza 5.0 km.
12. A Nagyváradi Műtrágyagyár Részvénytársaság szabványos nyomtávu iparvágánya, mely Várad-Velencze és Drág-Cséke állomások között nyilt vonalon elágazik és a műtrágya-gyárba vezet. Megnyilt 1892 május hóban; hossza 0.40 km.
13. Schwarz Ábrahám örökösei tulajdonát képező, szabványos nyomtávu iparvágánya, Komádi állomásból ágazik ki és a tulajdonos magtárához vezet; megnyilt 1892 szeptember hóban, hossza 0.25 km.
14. A Szegedi Kenderfonógyár Részvénytársaság szabványos nyomtávu iparvágánya, mely Komádi állomásból kiágazólag, az ottani gyártelephez vezet; megnyilt 1896 julius hóban; hossza 0.24 km.
15. A közalapítványi uradalom püspökladányi felügyelőségéhez tartozó hosszúháti pusztát, Hosszúhát állomással összekötő, szabványos nyomtávu iparvágánya, megnyilt 1899 szeptemberben; hossza 0.38 km.
Ha végül a vármegye területén fekvő és vasúttal bejárható legmagasabb és legmélyebb pontokat vesszük szemügyre, azt találjuk, hogy a nagyvárad–kolozsvári vonal Feketetó és Csucsa állomások közötti szakaszán a fővonal 422.3 méter magasságban az Adriai-tenger szine felett fekszik; a h. é. vasutak vonalai között a nagyvárad–belényes–vaskohi vonal Tasádfő és Drág-Cséke állomások között az adriai tengerszin felett 302.2 méternyi magasságban, az iparvasúti vonalak pedig a bihari erdőipar- és mészégető részvénytársaság tulajdonában levő vonal Vidarét állomásán túl 442, a gróf Zichy Ödön tulajdonát képező jádvölgy–remeczi vonal Remeczen 543.3 méter magasságban, az Adriai-tenger szine felett fekszik.
A vármegye területén vasúttól bejárt legmélyebb pontok a püspökladány–szeghalmi vonalon levő Hosszúhát és Csillagtanya állomások, a mennyiben az első 83.2 méter, a másik 82.8 méter magasságban fekszik az Adriai- tenger szine felett.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
