Az alkotmányos törvénykezés.
Az alkotmányos törvénykezés.
A magyar törvénykezés új korszakának is hajnala a 67-iki alkotmányos ujjáébredés. Andrássy Manó az új alkotmányos főispán 1867. év április 24-én tartja meg a tisztújító közgyűlést. Első alispánnak Fáy Gusztáv, a megpróbáltatás nehéz napjaiban jelleme, esze és helyes magatartása által a közhangulat dédelgetett, tisztelt férfia választatik meg. Másod-alispánnak s így a törvényszék elnökének: Bodon Ábrahám, törvényszéki bíráknak: Fornét Jenő (helyettes elnök), Ján János, Fehérváry János, Holló Dénes, Abonyi Pál, Palóczy Ábrahám, később Török János rimaszombati városi jegyző, főügyész Molitórisz János, alügyész Csider László; a megyei törvényszéknél jegyzősködött ekkortájt rövid ideig Bornemisza László, a jelenlegi alispán is.
Az újra életre kelt megyei törvénykezés azonban már csak rövid idejű volt, mert a magyar alkotmányos államiság követelményéül a független, különvált kir. bíróságok behozatalát mindsűrűbben hangoztatták.
