A cs. kir. bíróságok feloszlatása. A provizorium.
336A cs. kir. bíróságok feloszlatása. A provizorium.
Az alkotmánynak 1860-ik évben a dicasterialis 48 előtti alapon való visszaállítása által a cs. kir. törvényszékek feloszlattatván, hasonló sorsra jutott a rimaszombati cs. kir. törvényszék és egyéb abszolút bíróságok.
Az ekkor feloszlatott bíróság tagjai voltak: Predák Ottokár, Ránky (Müller) Antal, Henzelman Sámuel, Mracek János, Vojszka Alajos, Páter Károly, Kanczellista Krecs József.
Az alkotmányos törvénykezés első ébredésekor a vármegye élére ismét a kiváló jellemű és magas szellemű Szentmiklóssy Antal első alispánnak és a hazafias érdemekben nem kevésbé gazdag Fáy Gusztáv másod-alispánnak s így egyúttal az alkotmányos megyei törvényszék elnökének, – Kubinyi Rudolf főjegyzőnek választatik meg.
Örült minden hazafi az alkotmányos élet derengésének, de az öröm csak rövid ideig tartott; a jobb jövőbe vetett remény ismét oszladozni kezdett; 1861-ben megjelent az októberi diploma s megkezdődött vele a provizorikus uralom. Az alkotmányos vezetőférfiak elvonulnak és ismét Koreska József áll mint kir. biztos a megye élén.
Mindjárt az októberi diploma után megalakíttatott a megyei kormányzat. Első alispánná Török Sándor, második alispánná és igy a törvényszék elnökévé Daxner István neveztetett ki, a ki később 1866-ban Debreczenben lett törvényszéki bíró. A telekkönyvi ügyek előadója és helyettes elnök Fornét Jenő lett, ez az igazán hazafias és tudós férfiú, ki állást csak azért vállalt, hogy az úrbéri, tagosítási és telekkönyvi ügyekben való szakképzettségét érvényesíthesse megyéje javára; később elnöki állással kínálják meg, de azt már nem fogadja, mert az bizalmi állás lévén, ily minőségben nem akart szolgálni.
Törvényszéki bírák lettek még Ján János, Viczian József, kinek elhunytával ennek helyére Ebeczky Emil jött, ki viszont Daxner Istvánnak Debreczenbe való távozása után a törvényszék elnöke lett; továbbá bírák voltak Létássy Alajos, Gotthard Alajos, Kessler Antal.
A kir. biztosi állást a törvényszék mellett is Koreska József tölté be, s e minőségben szolgált 1865-ig, a midőn 65–67-ben Kubinyi Rudolf áll a megyei kormányzat élén. A most vázolt provizorikus törvénykezés 1867-ig tart, az alkotmányos élet bekövetkeztéig. A tagosítás, birtokrendezés tovább folyik és a telekkönyvi intézmény kifejlődik.
