A bíráskodás elválasztása a közigazgatástól.
A bíráskodás elválasztása a közigazgatástól.
A bíráskodásnak a közigazgatástól történt elétválasztásában Gömör-Kishontban a gyakorlati átmenetet gyorsította, megkönnyítette az a körülmény, hogy az igazságügyi kormányzat a kir. bíróságok első tisztviselőiül megyei egyéneket nevezett ki, kik eddig is a megyei életben, a megyei bíróságok körében szerepeltek, s teljes helyi ismeretekkel és nagy egyéni népszerűséggel bírtak.
Az átalakulásokra vonatkozó értekezletek 1871. évi október, november és deczemberben folytak a megyeházán; Fáy Gusztáv alispán elnökölt ezeken az emlékezetes gyűléseken, s miután az átalakuláshoz minden előkészület megtörtént, 1871. évi deczember hó 30-án tartotta Rimaszombatban a megyeházán a Gömör-Kishont megyei törvényszék utolsó teljes ülését. Az ülésen Fáy Gusztáv elnökölt és miután kiemelte a történeti pillanat jelentőségét, hogy egy sokszázados intézmény zárul be 1871. decz. 31-én, érzékeny szavakban búcsúzott el a megyei törvényszéktől és a megyei törvénykezéstől, de 337egyúttal reményét fejezte ki, hogy a kir. bíróságok is az ország új, alkotmányos rendelései alapján állván, a magyar nemzeti s honfias érdekeket fogják szolgálni. A történeti emlékű ülésen mint utolsó megyei bírák jelen voltak Fáy Gusztáv I-ső alispán, Bodon Ábrahám II. alispán, elnök, Fornét Jenő, Ján János, Fehérváry János, Török János, Holló Dénes, Abonyi Pál, Palóczy Ábrahám bírák, Nagy Pál árvagyám, Molitorisz János főügyész, Csider László alügyész.
