Kazinczy Ferenc: NAGYSÁG ÉS SZÉPSÉG.
NAGYSÁG ÉS SZÉPSÉG.
Elfolya két ezer év és még több, s végre megúnta
Homloka szültje nem így. Fájt még hogy az ídai biró
Paris bántott meg, Paris bosszúlja meg estem!
Jő ez; s mint mikoron Márs lép szekerére s hatalmas
Dönt, tapos, öl, pusztít valamerre ragadja negéde,
Cypria megdöbben. «Nem küzde igy a nagy Achilles,
Több ez mint Sándor, Caesar s a Károlyok és Az,
Uj fortélyt kíván az idő. Rettegje Minerva
S ah, a spréai szép Amazon már kezdi csatáját,
S a diadalmas előtt Berlinnek tornyai rengnek,
Paean! io Paean, nagy férfi, kiálta Cythere;
Pallas neked erőt és bölcsességet adott, én
Íme, Terézámnak szép sarjadzatja, Luíza,
Én nevelém őtet, s tavaszomnak mennyei díszeit
Ujjaim illették szemeit, s bájolva lövellnek,
Nincs seregemben dísz, mellyet nem bírna Luíza.
Vedd ezt, s vége az örök harcznak. Ha Tritonia győzött
Bal tüzeket lobbant a nagy Zeüsz; tapsol az ég s föld,
| A nagy mennykövező hitvese s húga dühét. |
| Cypris elől őtet megfutamodni hagyá. |
| Így szól és harczra hívja ki Napoleont. |
| Karral az ellenség nyúlt seregeire rohan: |
| S láng, füst, jaj s riadás töltik el a nagy eget. |
| Nem Diomed, úgymond, így nem az álnok Ulyss. |
| Kit nekem hívemmé tett vala Gabrielám. |
| S e délczeg hős a spréai szép Amazont!» |
| S ah, szabad a remegő spréai szép Amazon! |
| Mint a vén Bernhard reng vala lábai alatt. |
| Jer s légy már ezután kedvesem énnekem is. |
| Példátlan fényed drága jutalmit adom. |
| Paphósom legfőbb dísze, kebledbe repűl. |
| E gyönyör' orczára, e kecses ajkra rakám, |
| Önt kivirúlt melle hyblai szaglatokat. |
| Nincs dísz, mellyet nem bírna Luíza velem. |
| Általatok; győzzön Cypris is általatok!» |
| De angyala távoztán Ausztria búnak ered. |
