Kazinczy Ferenc: A BOLDOG ALKONY.
Láng vagyok; éltem alél, angyali lyányka! «Nem én.» |
Másikat, a rózsás ajkat, ez arczot! «El! el!» |
S homlokod! e lobogó gesztenyeszög hajakat, |
Szádat! hagyd színom, Lolli, lehelletedet. |
Tőled, Lolli, csak az hajnali fényre futok. |