A csicseri Ormos család szabolcsvármegyei ágáról.
A csicseri Ormos család szabolcsvármegyei ágáról.
A magyar nemesség közt vannak családok, melyek törzsfája a honfoglalás korszakába ágazik be, de az idők menetén az ősök tüzhelyeikhez huzódtak, vagy ha amaz háborus korszakokban a hadviselő kötelmei alól teljesen ki nem is vonhatták magukat, – kimagaslóbb szerepük nem jutott, s igy családi nevük a feledékenység homályába borult. A csicseri Ormos család szintén a magyar nemesség legrégibb családjai rovatában tartozott, de országos dolgokban, hadviselésben kimagasló ősük nem volt, és csakis régi birtoklási okiratokban, vármegyék közügyeiben bukkanunk nevükre.
Századoktól apáról fiura átszállt hagyomány a csicseri Ormos család első ősének Uszubut tartja, a honfoglaló Árpád egyik csapatvezérét, akiről Béla király névtelen jegyzője emlitést tesz, elmondván, hogy «Árpád fejedelem Uszubut vezértársával Veszprém ellen küldte.»
Ugyane hagyomány szerint, Kálmán királyunk Ung vármegyében fekvő Csicser falut adományozta a családnak, és az Ormos család által az ungmegyei Csicser falutól nyerte előnevét.
A csicseri Ormos család czimerét Csergeő Géza a Siebmacher-féle czimerkönyvben közzé tette, és ama czimerrajz a birtokomban lévő régi gyürüpecséttel teljesen azonos, azzal a heraldikailag semmit sem jelentő külömbséggel, hogy a régi gyürüpecsét karneol kövébe metszett pajzs gömbölyü. A pajzsban vitéz áll, jobbjában kardpengével, baljában üstökénél fogott emberfő látható. A czimersisak disze a koronából kiemelkedő pánczélzott kar, mely csillagot tart.
A szabolcsvármegyei Csicseri Ormos család századokkal ezelőtt Ung vármegyéből Szabolcs vármegyébe települt, mint a régi birtoklási okiratokból kitünik.
A XV. század elején már Szabolcs vármegye közügyeiben is szerepelnek; a gróf Zichy családok levéltárában Magister Andreas filius Pauli dicti Ormos de Mecher vicecomes comitatus de Zabolch 1411-ben és 1414-ben két kiadványnyal szerepel.* A Zichy-kódex hiteles adatai is azt igazolják, hogy a csicseri Ormosok Ungvármegyéből származván, 1411-ben Zsigmond magyar király idejében már Szabolcs vármegye birtokos nemessége közt szerepelnek.
1 Zichy okmánytár, VI. k. 151. és 294. ll.
Különben régi okiratok szólanak afelől, hogy a csicseri Ormos család más vármegyékben fekvő részjószágokkal, Szabolcsvármegye területén is terjedelmes birtokok urai voltak.
A család történelmében birtoklási tekintetben az 1490-ben élt Imre magaslik ki. Ez az Imre a Derenchéniekkel, Zokalyi, Kisvárdai, Szepessi és más előkelő nemzetségekkel állt rokonságban, és több vármegyékben terjedelmes birtokai voltak. A Káta nembeli Surányi Charnavodai nemzetséggel is vérségben állott.
A szabolcsvármegyei csicseri Ormos család még a XIX. század első felében is birtokos gyanánt emlitteti a Beregvármegyében fekvő Charnavoda, vagy mint most nevezik Csarada helységben.*
2 Csarada falu 1840. évi tagositási okirata.
A XVIII. század elején élt István, de ennek fiutódja nem maradt.
Ugyane század elején élt Imre, Szabolcsvármegyében több helységekben birtokolt. Ennek az Imrének hitvese Szentmiklósi és Óvári Pongrácz Zsófia volt. Ebből a házasságból két fiugyermek lett volna hivatva a család fentartására: Miklós és Imre.
Imre fiutódot maga után nem hagyott.
Miklós nőül vette Gömörvármegyéből Szatmári Király Miklós, és hitvese Szentmiklósi és Óvári Pongrácz Erzsébet* leányát: Szatmári Király Erzsébetet.*
3 A szentmiklósi és óvári Pongráczok liptóvármegyei birtokrészekkel más vármegyékben fekvő birtokaira vonatkozó eredeti osztály levele.
4 Ifjabb Szatmári Király Miklós gömörvármegyei alispán és testvérei, Csicseri Ormos Miklósné Erzsébet, – Fáy Péterné Anna, – és a még hajadon kisasszony Zsófia, 1778-ban édesanyjuk halála alkalmával ezüst, arany és más ingóságokon osztozkodnak.
E házasságból csak egy fiugyermek vezette tovább nemzetségét: György.
Ez a csicseri Ormos György nőül vette Ugocsavármegyéből az akkori ugocsavármegyei alispán, a Bagát-Radván nemből való Morvay József leányát Erzsébetet.*
1 Családi okiratok és Morvay Erzsébet menyasszonyi levele vőlegényéhez Csicseri Ormos Györgyhöz.
Csicsero Ormos Györgynek Morvay Erzsébettel kötött házasságából egyetlen gyermeke maradt életben: Csicseri Ormos Katalin. Ezt a Katalint 1833-ban, Bereg-Surányban birtokos Ludányi Bay Károlynak Csernelházi Chernel Erzsébettől született fia, Ludányi Bay Gábor vette nőül. Ez a csicseri Ormos Katalin, férjezett Ludányi Bay Gáborné, 1886-ban halt el, és benne: a szabolcsvármegyei csicseri Ormosok ága kihalt.
BAY ILONA.
