A karvai báró Orlay-család nemzedékrendje.*
A karvai báró Orlay-család nemzedékrendje.*
1 A család származásának és történetének tüzetes ismertetését levéltári adatokból l. a Századok f. év III. füzetében, s az okirat-közléseket a Történelmi Tár szintén III. füzetében Thaly Kálmántól.
Kis-Jókai Orllé (Ollé) Jakab és Imre testvérek, a XVI. század elején, Nagy-Megyeren Karvai Orllé I. Miklós szül. 1542 Nagy-Megyeren, (evangelikus) 1571 június 13-án uj czimereslevelet nyer, czimerbővitéssel s «Karvai» előnévvel, 1583 Sztropkót részben birja; szepesi kamarai tanácsos és putnoki kapitány, 1613-ig Putnokot s más, gömöri, borsodi, nógrádi, hevesi, pesti, zempléni, szatmári, csongrádi jószágokat szerez, † 1616 ápril 30-án Liptó-Ujvárott (1. neje Kubinyi Kata † 1610 márczius 2-án 2. neje B. Zay Magdolna, özv. Hosszutóthy Istvánné, 1611 február 23-ától, gyermektelen) Mihály Ismeretlen nevü fia 1613 Nagy-Megyeren I. András † 1600 márcz. 7. mint tanuló Bécsben. István 1593 Bártfán tanul; 1598 Bécsben, hol a r. kath. hitre tér, 1600 után az udvarnál szolgál, 1613 putnoki kapitány, 1617 és 1633-ban is, 1622 június 3-án bárói rangot nyer, 1631-től Gömör m. főisp., holtáig, † 1641 nyarán (Tribel Róza, 1614 február 2-ától † 1641 előtt) János szül. 1583 Sztropkón 1593 Bártfán, 1598 Bécsben mint tanuló katholizál, 1608 Mátyás kir. étekfogója, 1617 táblabiró Gömörben, 1622 báró † Erzse (Vinnay László † 1613 előtt, mikor csak Miklós nevü árva fia él) Judith (Kállay Miklós 1605-től 1613-ig él) II. András szül. 1625 körül 1641–49 udvari nemes apród, majd kir. kamarás, putnoki örökös kapitány, 1649-től tényleg is, 1650-től b. «Orlay» nevet vesz föl (1655: XXXIII. t. cz.), 1653 Putnok várát ujra épitteti, 1660–70 között Beczkón lakik, † 1681–86 között (1. B. Révay Anna Mária, 1649. † 1674–77 közt 2. Szent-Miklósi Pongrácz Borbála) 1-től II. Miklós szül. 1650–51-ben 1661 Nagy-Szombatban tanul; 1670 putnoki tényleges kapitány; 1672 kálvinizál és kuruczczá lesz, várőrségestől; Erdélybe menekül; Dobokában Sófalvát kapja adományul; magyarországi lefoglalt jószágait 1687–88 nővére és sógora váltják a kir. kamarától magukhoz; ő Apaffy és Thököly hive; 1690 ez utóbbival kibujdosik Törökországba; ott Thökölynek tanácsosa, hadvezére és 1693–94 Drinápolyban erdélyi kapitihája; 1697 végén a tokaj-hegyaljai fölkelőket Máramaroson, Moldván át Nándor-Fejérvárra vezéreli; Havasalföldön tanyáz; 1704 január hadaival Erdélybe üt, a ráczokat, németeket megveri, II. Rákóczi Ferencznek várakat és városokat foglal el, Gyula-Fejérvárt is; itt 1704 márcziusban orgyilkosságnak esik áldozatul; benne a család fiágon kihal (neje B. Perényi Judith) 1-től Borbála (1. gr. Serényi András † 1689 2. B. Andrássy Péter főispán † 1715) mint özvegy † 1726–30 közt Zábláthon. Benne a család nőágon kihal 1-től Magdolna † gyermekkorában
