3. Éjszaki Mész-öv.
3. Éjszaki Mész-öv.
Az éjszaki Grauwacke-övnek valamelyik nagy hosszanti völgyéből éjszak felé tekintve, erős ellentétben a déli oldal lankásabb erdő és réttel fedett lejtőivel, azt találjuk, hogy itt csaknem függőlegesen emelkedő puszta fehér sziklafalak vannak, tövüknél meredek törmelék kőfolyással, mely mészkövekből áll. Ezek az éjszaki Mész-alpesek neve alatt összefoglalt széles hegyövnek igen meredek déli oldalát képezik. Ezen Mészkövek, minthogy daczára a különböző geologiai horizonoknak, petrografiai tekintetben hasonlók, valamint a miatt, hogy csak néhány elszigetelt csekélyebb területen tartalmaznak kövületet, ez előtt a részletesebb taglalás tekintetében nagy nehézséget okoztak és ezért általában „Alpen-Kalk” gyűjtőnéven neveztettek. Jelenleg ezen nehézségek legnagyobb részt le vannak győzve; most ugyanis már tudjuk, hogy az Alpesi Mészben a Triasztól kezdve föl egész az Eocénig minden sistema képviselve lehet. Ezen emeletek részleteit illetőleg megfelelő geologiai szakmunkákra kell az olvasót utasítani; szabadjon azonban figyelmét némely kiváló vonásra mégis kikérni.
A Hochschwab-csoport Stiriában.
Lichtenfels Edétől
Az egész réteg-csoport legalsó tagját, egy csillámban dús palás, többnyire vörös vagy tarka homokkő, az ú. n. Verfeni-pala képezi, a mely a Grauwacke-öv Paleozoi kőzetei és a Mezozoi Mész-Alpesek között a határon mindenütt fellép, de azon kivűl is ezen utóbbiak területén több helyen föl van tárva. Állandó petrografiai minősége, de meg a kevés, hanem könnyen felismerhető nemek képezte faunája által ezen többnyire csekély vastagságú, a legalsó Triaszhoz tartozó rétegcsoport valóságos ariadne-fonál, melynek segítségével a mészhegység szövevényében bizton eligazodunk.
A Mészkövek főtömegét a felső Trias különféle emelete, valamint a Räti sistéma kőzetei képezik. Az Alpesek területén túl éjszaki Európában a Felső-Trias, az ú. n. Keuper, homokos-márgás rétegekből áll, melyek leginkább szárazföldi és édesvízi képződésre mutatnak, míg a Räti sistéma itt hasonló anyagú, de csak nehány méter vastagságú tengeri réteg-szakaszból áll, mely a Trias és a Jura között foglal helyet. Az Alpesekben ellenben ezen képződmények egészen más facies-fejlődésben, mint valódi tengeri Mészkövek jelennek meg, példáúl a Triashoz tartozó Halstadt-Wetterstein és Esinó-Mész vagy a Räti Fődolomit és a Dachstein-mész hatalmas hegytömegeket képeznek, melyeknek vastagsága ezer láb is van.
Az említettekhez képest aránylag csekély mértékben vesznek részt a tulajdonképeni Mész-Alpesek alkotásában a Jura, Kréta és Eocén kőzetek. Különösen megemlítendőknek tartjuk a Liashoz tartozó ú. n. Adnethi rétegeket; ezek Cephalopodákban gazdag márványféle kőzetek, melyeket Hallein mellett Adneth táján terjedelmes kőbányákban fejtenek, s Salzburg környékén, de távolabb is, építési czélokra használnak sat.
A Mész-Alpesek arczúlata lényegesen eltér a kristályos Középső-Alpesekétől. Sokszor találkozunk itt kiterjedett fensíkokkal, melyek a mély bevágódású völgy felé meredek sziklafalakat képeznek. Lassabban és csekélyebb fokban, mint a silikát kőzetek, szolgáltatnak elmállás által a Mészkövek termő talajt; ennélfogva lefelé tetemes mélységekig nemcsak a völgylejtők, hanem még a fensíkok is gyakran mint kőhalmaz tűnnek elő gyér növényzettel. A völgyfenekeket nem tekintve, gyakran csak a régibb kőomladványok gazdagabbak növényzetben a meredek sziklafalak tövénél és általában olyan helyeken, a hol a Mészkövet márgás és homokos rétegek váltják föl.
Az ásványország azon használható anyagai közül, melyek a bányász tevékenységének az éjszaki Mész-Alpesekben kínálkoznak, itt csak egy bír magasabb jelentőséggel. Ez a Kősö, melyet részben még a történelem előtti időből fenmaradott bányákban fejtenek Tirolban (Hall), és Salzburg táján (Hallein, Hallstadt, Ischl, Ausse). A telepek a Trias sistemához tartoznak; a só ritkán tiszta annyira, hogy mint kősó jöhetne kereskedésbe, hanem agyaggal van keverődve úgy, hogy előbb vízben felolvasztják és csak az oldat lepárolása által kapott főttsót viszik kereskedésbe. A só folytonos kisérője, a Gipsz, nagyon el van terjedve egyéb helyeken is; többnyire a Werfeni palák között találtatik és sok helyen erősen fejtik. Jó tulajdonságú Kőszenet, de csak csekély telepekben, ismerünk nemcsak a már előbb említett Gresteni rétegekben, hanem a Felső-Triashoz tartozó Lunzi rétegekben is, továbbá a Gosa-rétegekben és egy a felső eocenhez számított öblözetben Hering vidékén, Tirolban. Aszfaltot Seefeld mellett a Räti sistema kőzeteiből kapnak, végre ólom- és horgany-érczeket némely helyen a felső Trias Mészköveiből kapnak, nevezetesen Tirolban Nassereit táján.
Bisamberg a Dunánál Bécs mellett.
Lichtenfels Edétől
