4. Az éjszaki Alpesek Homokkő-öve.
4. Az éjszaki Alpesek Homokkő-öve.
A Mész-öv sziklás hegyeivel erős ellentétben az éjszaki szélen lankásan gömbölyded, többnyire erdős, vagy a hol a lejtők egyenesebbek, szántóföld és réttel fedett, és sokkalta alacsonyabb hegyek emelkednek, melyek Bregenztől a bódeni tó táján kezdődve egész Bécsig (Kahlen- és Leopoldsberg) 5–15 km szélességben egy folytonos s az Alpesekbe benyúló keresztvölgyek által csak itt-ott megszakított vonúlatot képeznek, s melyeknek a folytatása még a Duna balpartján is (Bisamberg és Rohrwald) felismerhető. Órákig el lehet a Wienerwald éjszaki részében, mely ezen övhöz tartozik, járkálni a nélkül, hogy egy-egy kőszálat vagy általában valami kőzetet látnánk. Ha azonban egy kőbánya, vagy egy vízmosás, bárhol is ezen hegyek belsejébe betekintést enged, változatlanúl ugyanazt a képződményt látjuk, tisztán réteges, Csillámban dús homokkő-padokat, melyek Márgapala vékony rétegeivel ezerszeres ismétlődésben váltakoznak. A geologusra nézve ezen ú. n. „Bécsi Homokkő-öv” hálátlan terület; leszámítva a Márgapatákban néha található lenyomatokat, melyek tengeri algák alakjára emlékeztetnek, újabb időben azonban Férgek nyomaiúl magyaráztatnak, felette ritkán lehet szerves maradványokat találni, melyekből azonban lassanként mégis az tűnt ki, hogy ezen Homokkövek részben a Kréta-, részben az Eocen-képződményeknek felelnek meg. Nem tekintve ezen kőzetnek mint földmivelési talajnak az értékét, egyéb anyagot gyakorlati használatra alig szolgáltat; aránylag még legfontosabb az, hogy a Homokkő-rétegek között található Márgát itt-ott jó vízálló mész készítésére használják fel. Későbben látni fogjuk, hogy a bécsi Homokkőhöz igen közel álló képződmény, nevezetesen a Kárpáti Homokkő Magyarországon, továbbá az ú. n. Flisch Boszniában és egyebütt még sokkal nagyobb elterjedésben fordúlnak elő, mint az Alpesekben.
