III.
III.
Baselben. A baseli egyetem orvosi kara. Tanárai. Páriz, mint tanuló. Bauhin és Glaser. Boncztani előadások. Burchard. Patin gyűjteményei.
Már fent említettük, hogy Páriznak főtörekvése az volt, hogy az orvosi tudományban tökéletesen kiképezze magát. Már otthon föltette ezt magában s hű maradt föltételéhez. Eddig is első sorban orvosi előadásokat hallgatott ugyan, de a rendszeres és beható tanulmányozást Baselben kezdte el.
A baseli egyetem orvosi kara már régóta legjobb hírnévnek örvendett Európa egyetemei között.* Ezt is folyton azok között emlegették, hol az orvostani ismereteket legalaposabban el lehet sajátítani. A XVI. század elején itt tanított és volt városi orvos Theophrastus Paracelsus, korának elsőrendű orvosi tekintélye,* itt tanult a magyar Spilenberger, Henisch stb. Itt tanított korábban Platter Felix,* ki először osztályozta a betegségeket és sorozta három osztályba, a kinek ösztönzésére állították föl a növénytani kertet és boncztani gyűjteményt.* Hírességét bizonyítja, hogy János Zsigmond fejedelem is ide küldötte Blandratát tanárért, midőn egyetemet akart alapítani*
BAAS: Grundriss d. Gesch. d. Medicin. (Stuttg. 1876.) 356. l.
Erre a Platterre czéloz Amman Pál Párizhoz írt doktori üdvözlőversében: «Dulce quidem vinum, fert dulces Ungarus Uvas, ast non Plateros inclytos.»
BAAS: Grundriss der Geschichte d. Medicin u. d. heilenden Standes. (Stuttg. 1876.) 304.
HAESER, Lehrbuch d. Geschichte d. Medicin 3. Bearb. 2. Band. (Jena, 1881.) 56–57. ll.
DEMKÓ K. A magyar orvosrend története. (Budapest, 1894.) 231. l.
Ide vágyódott Páriz is. E korban itt tanítottak Bauhin János Gáspár, a kiváló s már mintegy másfél évszázad óta virágzó orvoscsaládnak tagja, a ki különösen mint gyakorló orvos volt híres;* Glaser János Henrik, a boncztan és növénytan tanára, a ki vegyészettel is foglalkozott.
HAESER id. mű II. 58. l., a boncztan tanárának mondja, de ennek PÁRIZ Naplója ellenmond.
1673 ápr. 29-én érkezett meg Páriz Baselbe s másnap már jelentkezett az egyetemen beíratkozás végett s hat nap mulva külön beíratkozott az orvosi karra is.
Anyagi gondoktól, melyek külföldi tartózkodása alatt Párizunkat gyakran háborgatták, itt sem lehetett ment, de szerencsére mindig akadtak barátok és pártfogók, kiknek segítségével időre-időre azoktól megszabadulhatott. Barátai, a kik után indult Heidelbergből, Strassburgban telepedtek meg, ezek helyett tehát itt most csak egy magyar theologust: Békés-Horváthi Jánost talált, a kivel csakhamar barátságot is kötött. Ez az Erasmusról nevezett collegium növendéke volt s közbenjárására az új jövevény is helyet kapott tizennégy napig az intézetben. Páriz ajánlólevelekkel bőven el volt látva,* mind a baseli lelkészhez, mind a tanárokhoz s ezek pártfogása egy alapítványhoz juttatta, melyet Erastus (Lieber) Tamás baseli egyetemi tanár, Paracelsus egykori tiszttársa és ellenfele tett, mely negyedévenként esedékes évi 40 fontnyi pénzösszegből állott.*
Vitae cursus, 500.
Míg Baselben tanult, hét angariát, azaz hetven fontot = harminczkét tallért kapott. Később, mint orvosdoktor kapta a nyolczadikat.
Nagyon csekély összeg, mely mellett gyakran kölcsönökre szorult, a mikkel időnként barátai segítették ki: nem is élhetett volna meg belőle, ha ottan-ottan hazulról is nem kapott volna némi segítséget.
Élete fentartása ekként némileg biztosítva lévén, a tanuláshoz látott.
Az orvosi szaktanítás Baselben ez időtájt már a szemlélet és gyakorlat helyes alapjaira volt fektetve. Épen a baseli egyetem tanára, Platter volt az, a ki Vesaliussál egyidőben először bonczolt emberi hullát, mely szám élete végéig háromszázra emelkedett fel;* Utóda Bauhin Gáspár hű maradt a hagyományokhoz s ő a ma is használt anatomiai műnyelvnek megalapítója s számos kézikönyv szerzője.* Glaser is e nyomokon haladt, nemcsak boncztani előadásokat tartott, melyek helye többnyire a kórház volt, hanem tanítványaival, ezek között természetesen Párizzal is bonczoltatott.* Most egy vízkórságban, majd egy aszkórban elhalt, ismét máskor egy kivégzett nő hulláját bonczolta előttük. A boncztani előadások némelyike nyilvános volt és nagy közönség jelenlétében tartatott meg.* Egy ilyen előadás rendesen nyolcz napig tartott; reggelenként maga a tanár végezte a műtétet, azután a tanítványokra bízta a hullát, a kik délutánonként sebészeti műtéteket gyakoroltak be rajta.
HAESER id. m. II. 56. 144.
U. o. 57. Nevezetesebb művei: Anatomica corporis virilis et muliebris hist. (Lugd. 1597. Több kiadásban.) – Theatrum anatomicum. (Frankfurt, 1605). – De corporis humani partibus (Bas, 1588). – De compositione medicamentocum (Offenbachi, 1610) stb. E művei a budapesti egy. könyvtárban is megvannak.
Vitae cursus 501. (1674 jan. 7.)
Ilyenkor rendesen női holttestet vagy kivégzett hulláját bonczolták. BAAS: Die Gesch. Entwicklung d. ärztlichen Standes. (Berlin, 1897) 245. l.
67. NYILVÁNOS BONCZTANI ELŐADÁS A XVII. SZÁZADBAN.*
A nyilvános boncztani előadást ábrázoló kép Stock András, a Doktorrá avatás Puschner metszetéről készült.
Páriz szorgalmasan eljárt e gyakorlati előadásokra, úgy látszik, e tantárgyhoz volt legtöbb kedve; ezenkivül egy hónapon át hallgatta Glaser gyógyszertanát* s megtanulta az orvosságfőzést, a minek tudása nélkül nem is tartottak valakit jó orvosnak;* az agg Bauhin gyakorlati orvostani leczkéit, valamint a növénytant, melylyel gyógynövények gyűjtése volt egybekötve* és Burchard elméleti orvostani előadásait is.* Habár Páriz egész odaadással szentelte életét e tantárgyak tanulásának, érdeklődése nem szorítkozott csupán ezekre s a hol alkalma nyilt, más téren is képezte magát. Patin Károly párisi tanár a király üldözésétől félve, nagyszerű pénz- és éremgyűjteményével Baselbe menekült s itt ezekről az ifjúságnak magánelőadásokat tartott. A két első előadáson Páriz is jelen volt, de az egészét végig hallgatni már nem volt ideje. Ezenkívül szorgalmasan látogatta a könyvtárakat, múzeumokat és magángyűjteményeket. Leírásai, melyeket ezekről adott, élénk bizonyságai azon mély érdeklődésnek és fogékonyságnak, melylyel a tudomány és művelődés különféle tényezői iránt viseltetett.*
Collegium chymicum.
BAAS id. m. 247. l.
BAAS id. m. 243. l.
E két tantárgy hallgatását doktori vizsgálata leírásából is következtethetjük.
L. pl. a Fesch Remig tanár gyűjteményéről adott leírását.
