Tégla és turfasajtolás, tüzmentes épités.
Tégla és turfasajtolás, tüzmentes épités.
(Folytatás.)
Igen jól tudom, hogy bajos nekem e sajtómat dicsérni, melly nagyban, tehát használható állapotban még el nem készülhetett; mert bár még olly igazat mondjak is, mindig azt vethetik és vetik is ellen, hogy Cicero pro domo sua beszél. Mondják továbbá, hogy ha jó azon téglasajtó, hát miért nem használtatik? Felelet azért, mert nem levén tehetségem azt elkészitetni egész nagyságában, hatásáról, jóságáról gyakorlatilag senki sem győződhetik meg. M. téglagyárost fölkértem a végett, hogy sajtómat készitesse el nagyban, ő különben is legtöbb hasznát veendné. Ő azonban erre nem volt hajlandó mivel: „a hires amerikai mérnöknek Zimpelnek terve után is csináltatott ő már egy téglagépet, s az 1509sem volt jó, hát az enyim hogy lehetne jó?” Továbbá sok téglagépet csináltatott ő már, mellyek főbb szerekbe kerültek, s mégis egy sem volt jó. stb.
Pedig a gyeptőzeg, a turfakészitésnél, sajtolásnál is igen jó szolgálatokat tenne e sajtó, mivel nem csupán olly gyorsan, hanem olly jól is készitené a gyeptőzegtéglákat, mint a hogy emberi kézzel késziteni teljes lehetetlen. Ma holnap pedig a gyeptőzegnek nálunk is nagy szerepe leend, mert a naponkint dráguló fának igen olcsó pótszere. Vegyünk föl például Pesten 4000 szegényebb családot, s faszükségletét évenkint egy ölre tegyük, ez 4000 ölfa. Egy öl keményfával fölér ezer gyeptőzeg tégla, tesz 4 millió téglát. E 4000 szegény család, nem levén igen válogatós, tüzelőnek használni fogja a gyeptőzeget is, mihelyt olcsóbban kaphatja mint a fát. Ezek fognák Pesten a gyeptőzeggeli tüzelést meghonositani, példájukat bizonyosan mindig többen és többen fognák követni, mert a gyeptőzeg használata által meggazdálkodandó öszveg még sem lenne olly csekély, hogy azt mellőzni lehetne. Egy öl fa ára most Pesten 24 v. forint, ezer gyeptőzeg tégla annyi meleget ad mint egy ölfa, és Pestre szállitva 8 v. forinton megvehető lenne. Azon család annálfogva, mellynek tüzelőre évenkint 24 v. forintja van, azon 3000 gyeptőzeg téglát (a mi 3 öl fával fölér) vehetne, vagyis 3 annyi tüzelőt használhatna föl, 3szor annyit fűthetne, 3szor annyit főzhetne mint most ugyanazon pénzért.
És azon földesurak, kiknek most a dunaparti mocsárok semmit vagy igen keveset jövedelmeznek, minő szép jövedelmet vehetnének be különben haszontalan ingoványaikból, ha saját hasznukat értenék. Egy hold mocsáros, gyeptőzeg csinálásra alkalmas földön, átalában csak 50 ezer gyeptőzeg téglát lehessen is csinálni, s egy ezernek csináltatása 2 1/2 váltó forintba, Pestre fölszállitása a Dunán 3 v. forintba kerüljön is, és itt egy ezernek ára legyen, mint föntebb mondám, 8 v, forint, még igy is 2 1/2 v. forint nyereség van minden ezer téglánál, azon 50 ezernél pedig, melly egy hold mocsáros földön csináltatik, összesen 125 v. forint. Már pedig 125 váltó forint tiszta haszon egy hold földről, melly előbb semmit sem jövedelmezett, még is csak elég. A legjobb föld, tiszta buza vagy repcze után sem jövedelmez ennél többet.
„Szép volna ez, csak kelne a gyeptőzeg, hiszen majd hoznánk mi” mondja talán némelly olvasónk. De ugyan kérem, hogy keljen el a gyeptőzeg, mikor irmagul sem kaphatni, mikor még talán nem is ismerik. Ha lenne, hogy elkelne annyi bizonyos, mert menjen az ember csak a József és Ferencz-külvárosok szélső utczáin, mellyekben a tejárusok laknak, látni fog, főkép a Józsefvárosnak a temetőfelé fekvő részén, azon nagy üres téren, iszonyu sok kazal koczkát, téglát marhaganajból, mellyeket e szegény emberek tüzelés végett száritgatnak ott. E tejárusok a város határában bérben vagy tulajdonképen földeket is birnak, mellyeknek trágyázására örömest használnák a marhaganajt ha... más tüzelőjük volna, ha a fának öle 8, nem pedig 24 váltó forint volna. Mihelyt ők egy ölfát, vagy azzal fölérő ezer gyeptőzeg téglát 8 váltó forinton vehetnek, mindjárt nem fogják a büdös marhaganajt tüzelésre, hanem trágyázásra használni. Továbbá sokan vannak, kik a cserzőktől kiöntetni szokott cser-hulladékokat szedik össze, megnedvesitve összegyúrják, téglává alakitják, s tüzelőül használják.
1510Ime hányan vannak Pesten, kik már most sem tüzelnek fával? ezeket kétség kivül igen könnyü lenne a gyeptőzeg használatára szoktatni, csak egyszer legyen gyeptőzeg a piaczon. Mint a Hetilap 187-dik számában emlitettem, a karnioliai gyeptőzeggel nem csupán főznek, s fűtenek, nem csupán téglát égetnek, hanem még gőzmozdonyt is fűtenek; és nálunk semmire sem használják, sőt alig ismerik némellyek.
Dunaparti földbirtokosok! saját hasznotok iránt ne legyetek közönyösek, kisértsétek meg azt, a mit másutt már rég gyakorolnak, egyszer divatba hozatva állandóan fog a gyeptőzeg tüzelésre használtatni nálunk is mint másutt, nevezetesen Hollandiában, és földeitek vállalkozástok nyomán nem csupán nektek hoznak nem is várt dus jövedelmet, hanem a városi szegényebb, különben is ezerfélekép kizsarolt lakosságnak nyujtandnak igen tetemes könnyebbséget. (Folytatása következik.)
T. M.
