Kereskedelmi szék.
Kereskedelmi szék.
(Board of trade.)
Bár ezen angol félministerium, a statusigazgatás ezen ága, mint az ugy nevezett titkos tanács egy része, jelenlegi alakjában egyike Nagy-Britannia legujabb teremtményinek a kormány-gépben, mégis az történeti eredete után sokkal régibb kort vehet igénybe, mint más országok hasonló ministeriumai vagy kereskedelmi hatóságai. A board of trade belrendezése, és annak változásai, mellyeket időről időre szenvedett, rövid foglalatját képzik az angol hajózás és kereskedelmi történetnek, és sokkal jellemzőbbek mintsem hogy az ember azokra gondolatiban örömest vissza ne tekintene.
Cromwell 1651ben nehányat a birodalmi tanács legtekintélyesb tagjai közül, nehány kereskedőt London és más tengeri városokból és több törvénytudót összehivott, hogy a felett vizsgálatot tegyenek, miként lehetne a köztársaság kereskedését és hajózását előmozditni, jobban rendezni, és rendes lábra állitani. A műiparról szó sem volt, mert akkor még azt ugy tekinték, mint függelékét és nem mint alkatrészét a kereskedésnek. A hollandi Rendek ez uj intézkedést eleinte aggasztónak találák, és róla ez áll az országos irományok közt: „Egy kereskedelmi és hajózási választmány állitatott fel legujabban Angliában. Midőn ezt először hallottuk, egy kissé megszeppentünk, hogy ez ránk nézve rosz előjel lehet, féltünk, hogy az, a mi azzal czéloztatik, a mi országunknak szerfelett ártalmas lehet. Annál inkább örülünk most, hogy a dolognak csupán nevénél maradtak, és a hegy csak egeret szült, sőt reménylhetjük, hogy az emberek Londonban elfelejtik, hogy kereskedők voltak, vagy pedig hogy azok akartak lenni.”
Igy itéltek akkor az efféle ügyekben a leggyakorlatiabb kormányfiak, és az emlitett dologban alkalmasint a legilletékesebb birák. Az „Edelmogende heeren” azonban kissé roszul számoltak, és tévedésök nagy következést vont maga után. Ha mindjárt látszólag olly csekély volt is azon kezdet, még is az volt tulajdonkép az alap azon épülethez, melly a hajózási rendeletben szilárd talpkőre, és más 1507intézkedésekben s rendelkezésekben ragaszra és architectonicus alakra tett szert. II. Károly trónra lépte után 1660-ban, mint kettős ministerium egy kamara vagy tanács állitatott fel a kereskedelmi érdekek ápolására s igazgatására, és a gyarmati ügyek vezetésére, és 12. esztendőre egy igazgatóság alá szoritatott. 1695. óta ez uj intézet egy századon keresztül csendesen, változatlanul működött eredeti szellemében a szerint, a mint azon korszakban a kereskedés mind inkább kifejlődött, és a jólét feltartózhatlanul előre haladott. A kereskedelmi és gyarmati hatóságtól eredtek egy részről a települők segélése, a gyarmatok társadalmi és vallásos viszonyainak szabályozása, s a gyarmatbeli hatóságok kinevezése stb., más részről pedig a hajózási, ipari és kereskedelmi érdekek ápolása gondja alá volt bizva, munkásságának azért széles és termékeny mező volt kimutatva.
Ezen intézet menete 1781. minél szabályszerübb volt, annál több változáson ment keresztül aztán, különösen az emlitett esztendőben. A gyarmati statustitoknokság és az egész kereskedelmi és gyarmati hivatal eltöröltetett. – A tengertuli birtokok kormányzása, ha mindjárt olly nagy kiterjedésü is, a belministeriumnak adatott át, de csak hamar azután ismét megosztatott, és e név alatt „Plantation office” (telepitési hivatal) egy osztály állitatott, később azonban ujra a belministeriummal egyesitett, hogy ezen század elején ismét uj változást szenvedjen, s a gyarmati ügyeknek a hadi hivatalhoz való áttételét megérje. Az ezen folyvásti változás által igen is korlátolt kereskedelmi hivatal a ministeri titkos tanács tagjaiból álló választmány által képviseltetett.
Ez 1820-ig tartott, mikor ezen választmány ideiglenesen ugyan megtartatott, de egyszersmind elnököt és alelnököt kapott, mig nem végre egy minister állott élire. Ezen hivatal abban különbözik a tulajdonképi ministeriumtól, hogy választmányilag van szerkesztve, és előülőjével most tanácskozva, majd inkább vagy kevésbé önállólag bevágva, egyik vagy másik ministeriummal közösen működik. Igy rendezte p. o. ezen szék a kincstári hivatallal a vám- és jutalomügyeket (Drawback), az átalános és részletes változásokat, kereskedést, iparos és forgalmi érdeket illető adóügyet stb., a külministeriummal a kereskedelmi viszonyok szabályzását más statusok irányában, alkudozásokat a hajózásra, kereskedésre és iparra vonatkozó status-szerződések által, sőt mi több azok foganatositását, mint szinte javaslatok készitését a parlamenthez, és rendeletek behozatalát a kereskedés, hajózás és ipar érdekiben. Önállóbban lép ez föl a tulajdonképi kereskedési és hajózási szerződéseknél, s a szabadalom-levelek (charters) kiosztásánál, hol a board of trade kirekesztőleg határoz. Miért nem törtért ez nehány év előtt a vasuti ügyekben, és miért állitatott e részben, nem ugyan a board befolyása nélkül, különös bizottmány, az efféle tervek sokaságából, és a munka rendkivüli összehalmozódásából kimagyarázhatni. A board of trade-nak különböző hivatalok, p. o. a statisticai hivatal, a gabna-hivatal (corn office) inkább vagy kevesbé közvetlenül vannak alárendelve. Mivel azonban az uj gabnatörvény, és a változó vám eltörlése által ezen hatóság működése megszünik, ezen osztály is meg fog szünni.
Bonyolodottabbnak látszik a kereskedelmi hivatal közbejárulása a gyarmati ügyekben. Ezen együttmunkálás különösen a tengertuli forgalmi és hajózási viszonyokat illető rendeletek megvizsgálásában, helyeslésében vagy félrevetésében áll, mielőtt a rendeletek az uralkodó elibe terjesztetnének. 1508A gyarmatokat és azok törvényhozó testületét illető rendszabályok a titkos tanács utján jutnak a board elibe, annak vizsgálata, helyeslése és előterjesztése alá, miután már a felett a gyarmati ministerrel tanácskozott. Máskép jár el a kereskedelmi szék a tengertuli birtokok ügyében akkor, ha az előülő minister egyszersmind tagja a boardféle választmánynak.
Ezen intézet hiányai felett néha panasz és megrovó szók hallattak annyival inkább, mivel sokkal nagyobb fontosságunak tartatik, mint távolról tetszik. Szerkezete minden esetre hiányos, de inkább csak látszólag, elméletileg mint tényleg, azaz hatása után itélve. A legtöbb fogyatkozás elenyészik az eszközölt siker és a board gyakorlatias tartása előtt. Vannak itt jelesül különös körülmények, mellyek a nép közérzelme körül forognak, és mellyek minden hiányt, minden fogyatkozást ártalmatlanná tesznek. Ezt tapasztalhatni naponkint a vizsgáló bizottmányoknál (commitees of enquiry). A vizsgálódások sehol sem tétetnek olly gyakorlatiasan, minden tekintetben olly czélszerüen mint itt, a fődolog, az igazság sehol sem hozatik olly világosan és olly tökélyesen napfényre mint itt, a czél aránylag olly kevés idő alatt és kevés költséggel sehol sem éretik el mint itt. A gyakorlatiasságot, sikerességet, czélszerüséget, melly az illető rendszabályoknál mutatkozik, főleg ezen rendszernek tulajdonithatni. Hasonlitsuk csak ezzel össze a franczia Enquétes (vizsgáló szék) csöszögő és tipegő modorát, és azon sok baklövést, melly ott előfordul. A német vizsgáló bizottmány, mint terra incognita még a jövendő méhében szunnyad. Nálunk a mult országgyülés kerületileg alakitott kereskedelmi választmánya szinte érzé azon szükséget, hogy a kereskedési és műipari érdekek ápolására bizonyos testületet kellene alakitani, mint ezt munkálatában „a véleményadó kereskedői s műipar választmány” és „a központi nemzetgazdasági biztosság” rovata alatt világosan is kijelenté. Jelesül egy helyen igy szól: „hogy a kereskedői és műipari érdekek kellőképen ápoltathassanak, ohajtandó az is, hogy minden köztörvényhatóságokban létezzen egy testület, melly mind azokat, miket ezen érdekek ápolása igényel, akkor midőn a körülmények kivánják, kimeritőleg előterjeszthesse.” És épen azért, mivel jelenleg az országgyülés együtt ül, mivel a kir. előterjesztésekben a kereskedés és műipar ügye is benfoglaltatik emlékeztetésül helyen láttuk az angol board of trade rövid vázlatát közleni, erősen meg levén győződve, hogy az országos Rendek bölcsesége, azt, mennyiben viszonyainkra illik, alkalmazásba venni, mind tudja, mind pedig akarja.
R.
