Első tiszai gőzhajótársaság.
Első tiszai gőzhajótársaság.
Debreczen aug. 7. Folyvást szaporodik a részvét a tiszai gőzhajózás iránt. Legközelebb sz. kir. Debreczen városa 10,000 ft pengővel járult a vállalathoz, mellynek tőkéje már e pillanatban igen közel jár azon 100,000 fr. pengőhöz, melly a társaság megalakitására szükségesnek találtatott. Ezen körülménynek azonban legkisebbé sem lehet a kellő részvétet csökkenteni, mert annál jobb minél nagyobb tőkével kezdheti a társaság működését. Igéretemhez képest közlöm a társaság programmját és azon aláirókat, kik aug. 4-kének estveli órájaig tudattak.
„Tiszai gőzhajózás. Olly gyünyörü vizcsatornát, mint a millyent a Tisza képez, gőzhajóal nem járni, 1085valódi nemzeti bűn. Mi alulirtak ehhez képest Tisza-gőzhajózásra egyesülünk. S pedig az itt következő főalapok szerint olly sommákig, millyekre magunkat ez ív végén saját aláirásunkkal lekötjük. – Ötszázezer pft azon pénzalap, mellyre vállalatunkat állítjuk; de mihelyt egy százezer forint aláirva van, alakultnak tekintetik a társaság. – Egy részvény száz pengő ft; egyesek több részvényt is birhatnak, ugyszinte két vagy több egyén is egyesülhet egy részvény birhatására; maga a részvény azonban oszthatatlan levén, ez esetben is csak egynek nevére irathatik. – Kiki csak anynyira kötelezi magát, a milly összegre feljegyzés nevét. – A társulat czime: „Tiszavölgyi első gőzhajótársaság”. A társaság alakulta után, ha a részvények befizetése szükségessé vélik, minden részvényes nem tartozik egyszerre többet befizetni, mint 20 percentjét azon sommának, mellyre kötelezé magát. Későbbi befizetések kisebb részletekben is, de 20 pctnél nagyobbakban semmi esetre sem követeltethetnek. – A befizetések egy hónapi előleges felszólitás következtében történnek. – Miután biztos pénzalap nélkül egy vállalatnak nemcsak virágoznia, de még felállnia sem lehet: alávetjük magunkat ezennel kötelezettségünkre nézve az 1836: 20 s 1840: 11-dik törvényczikkek rendeletének olly nyilvános kijelentéssel, hogy a hanyag fizetőket a részvényesek sorából vagy kitörleni s befizetett részleteiket a társaság hasznára forditani, vagy pedig az illetőket egész részvényeik befizetésére az érintett törvények értelmében szoritni lehessen. A vállalat legközelebbi czélja nem az levén, hogy minél nagyobb osztalékban részesüljön a tiszai gőzhajótársaság – noha szem elől ezen czél sem tévesztendő – hanem inkább, hogy rendes és minél élénkebb gőzhajózás által mielőbb virágzásnak induljon a most olly annyira életnélküli Tiszavölgy; más részről pedig, miután sok költséggel s idővesztéssel jár az efféle vállalat minden segédeszköz nélküli életbe léptetése: ezeknélfogva mi alulirottak a dunak gőzhajótársasággal olly módon kivánunk szövetségre lépni, mihezképest nyilván kiköttessék, hogy mi bizonyos évekig, mellyeknek meghatározása a kötendő egyességtől függ. – nem fogunk gőzöseinkkel a Dunára kijárni; mig viszonylag a dunagőzhajózási társaság arra kötné le magát, hogy gőz- és rakhajóink épitését az ó-budai gyárban nemcsak nem fogná ellenezni, de bona fide olly módon segitné elő, miszerint azokhoz legjobb minőségben, a kiállitási legjutányosb áron juthatnánk; fenmaradván e fölött a dunagőzhajózási társaságnak gőzöseivel a Tiszát bár mennyire használni, miután egyesületünk főczélja – mint már ez fentebb is emlitetett – nem az, hogy részvényein minél többet nyerekedjék, hanem hogy mentül nagyobb becsre emelkedjék a tiszai vidék; mit alig eszközölhetne hathatósabban s rövidebb idő alatt bármi egyéb, mint a minél élénkebb gőzhajózási mozgalom.
A társulati ügynek vitele ideiglenesen az alábbjegyzett választmányra bizatik, mellynek mindenek előtt kötelességül tétetik: hogy egy alkalmas gőzösnek s netalán egy vagy több rakhajónak épitését minélelőbb eszközölje; miszerint – lehetséges – ezek már a jövő 1847-ik év tavaszán hasitsák a Tisza hullámait.
Legközelebbi jan. hó folytában a társaság Pesten közgyülést tartand, mellynek az ideiglenes választmány e vállalat addigi kifejlődéséről kellő jelentést teend, s melly valamint a társulati rendszabályokról, ugy az ügynek minden 1086további teendőiről szabadon tanácskozandik s végkép határozand.
Végül gr. Széchenyi István ő nmltgát teljes bizodalommal megkérjük, hogy ügyünk iránt tanusitott buzgalmánál fogva a dunagőzhajózási társaságnál nevünkben a fentebbek szerint szükséges lépéseket megtenni, magának az ügynek további előmozditását eszközölni s figyelmét egyszersmind oda is forditani méltóztassék, hogy általunk vizre bocsátandó gőzöseink a Duna-gőzhajózás társaságéival, az átrakodási költségek megkimélése tekintetéből is, olly kapcsulatba tétessenek, miszerint a gőz- s rakhajóinkon szállitandó személyek s áruk, akár tengerre, akár más kereskedési fokhelyekre juthatásra nézve, a fenálló körülmények közt lehető könnyitésekben s időkimélésben részesülhessenek.
1846-ki aug. 4-kén Debreczen sz. kir. városban alakult „tiszai első gőzhajózási ársulat” választmányának tagjai. Elnök gr. Károlyi Lajos. Alelnök gr. Andrássy Gyula. Választmányi tagok: Almásy Pál, Almásy Emanuel, Andrássy József, regéczi hg. Breczenheim Ferdinánd, gr. Barkóczy János, Bottka Imre, Boross Sámuel, hg. Coburg-Koháry Ferdinánd, gr. Dessewffy Emil, gr. Degenfeld Imre, Elek Mihály, erős Lajos, gr. Forgács Miklós, Illésy János, Jósa György, Kovács Lajos, idősb Latinovics Károly, Lévay Sándor, Lónyay Gábor, br. Orczy György, marquis Pallavicini Alfons, Patay József, báró Perényi Gábor, báró Perényi Zsigmond, gr. szapáry József, Wöber György, b. Vay Lajos, Wodianer Samu, Zalay Aloiz, Zoltán János. – Gr. Andrássy Gyula, alelnök. (p. h.)
Eddigi aláirók: gróf Károlyi Lajos 25,000 pengő forintot, báró Perényi Zsigmond 1000 forintot, gróf Forgács Miklós 2000 ft, regéczi hg Breczenheim Ferdinánd 1000 ft, gr. Dessewffy Emil 1000 ft, Almássy Pál 2000 ft, gr. Andrássy Gyula 1500 ft, gr. Károlyi György 5000 ft, Patay József 1000 ft, Palóczi Horváth Simon 1000 ft, Elek Mihály 500 ft, Erős Lajós 200 ft, Erős Györgyért jótállólag Erős Lajos 100 ft, gr. Degenfeld Imre 1000 ft, Vodianer Samu 10,000 ft, Zoltán János 500 ft, Boronkay Albert 300 ft, b. Orczy György 1000 ft, gr. Szapáry József 1000 ft, idősb Mándy Péter 300 ft, Szögyényi Imre 200 ft, b. Vay Lajos 1000 ft, Lévay Sándor 300 ft, egri káptalan nevében 2000 ft, Egry János 200 ft, Spielenberg Gábor 200 ft, Ráthonyi Lajos 100 ft, gr. Kun Gergely 200 ft, Bottka Imre 200 ft, Kovács Ágoston 200 ft, Eötvös Mihály 200 ft, Zoltán Ferdinand 200 ft, Molnár György 400 ft, Horváth Gábor 300 ft, Szathmáry József mérnök 200 frt, Darvas Lajos 200 frt, Ujhelyi Ferencz 100 ft, Oláh Miklós 500 ft, Szabó Károly 300 ft, Nagy Ignácz Szatmárból 200 ft, ifj. Kecskés János Debreczenből 200 ft; Buday István 100 ft, Szarka Ignácz 100 ft, Horváth István 200 ft, Pilisi Menyhért 200 ft, Csuha Tamás 100 ft, Szentes városa 1000 ft, Boros Sámuel 100 ft, Bónis Sámuel 104 ft, Teghze János mérnök 200 ft, Szikszay Gyögy 100 ft, Komlóssy Imre Debreczenből 100 ft, Nagy Elek Csomaközön 300 ft, Fogthüy János 500 ft, Piros József 200 ft, Ferenczy antal 100 ft, ifj. Mándy Péter 100 ft, Bekő Albert 100 ft, Szabó László 400 ft, Szabados Antal 100 ft, Langenfelder József 100 ft, Sipos gábor 100 ft, Györöcskey Mihály 200 ft, Bodoky Károly mérnök 100 ft, Dalmy Károly Debreczenből 100 ft, Riskó Ignácz 100 ft, 1087idősb Latinovics Károly 400 ft, Andrássy József 2000 ft, Halassy Ferencz a nádudvari közbirtokosság képében 1000 ft, Dapsy Rafael 200 ft, Zalay Alajos 600 ft, Gencsy József 400 ft, Reviczky Dienes 200 ft, Abonyi István 200 ft, Illésy János 300 ft, Somlyódy Istán 103 ft, Kovács Lajos 400 ft, Szuhányi Ferencz 400 ft, Drevenyák Ferencz 200 ft, Frank Antal 100 ft, Raisz Sándor 100 ft, Pete Áron 100 ft, Grabovszky Sándor 100 ft, Szatmáry-Király József 500 ft, Borbély Miklós 500 ft, Radics Miklós 200 ft, Kenéz Mihály 500 ft, Stojánovics Mihály 200 ft, Péczely József 2000 ft, Pietro Paleocapa di Venezia 200 ft, Csáthy Károly 200 ft, Sápy Sámuel ügyvéd 200 ft, Komlósy László 200 ft, Bayler István 100 ft, debreczeni polgári casino 200 ft. mind pengő pénzben.”
B. P. H.
