Vezérczikk. (Figyelmezzünk sőt talán tegyünk is.).
1048Vezérczikk. (Figyelmezzünk sőt talán tegyünk is.).
Hol verseny nincs, ott a tökélyesbülésnek vagy egészen meg vannak kötve kerekei, vagy ha látszólag szabadon is, de minden esetre lassan, s a kor és viszonyok követeléseivel korán sem egyenes arányban halad előre. Sőt hol még kizáró szabadalmak horgonyai is vettetnek, nem alkalmazottak a szorgalom és értelmi tehetség ápolására és védelmére, hanem inkább egyes nyerészkedők kedvezményére: ott a kitünőbb jövedelmekkel igérkező vállalatoknak is el kell silányulniuk, a köznek nagyon érezhető kárára. De hála az égnek! a magyar Dunán senki sem igényelhet kizáró szabadalmat, s igy segiteni lehet is, kell is azon bajon, melly a közönséget drága pénzeért is súlyosan nyommasztja.
A szegény magyar ember megszokott apathiája mellett különben is hajlandó ujabb intézkedések nemével, legyenek azok bár hiányosak, megelégedni, már csak azon oknál fogva is, hogy ne legyen kénytelen valami ujba kezdeni; – kikel, zsémbel, perlekedik, s fenyegetődzik, de a cselekvés bajos munkáját másra bizza, meri mi fáradságba kerül, habár fáradságát az eredmény tetemesen megjutalmazná is, az neki nem kenyere. Innen származik aztán azon negédesség és felsőbbség-affectatio, mellyel némelly idegenek a világ előtt pöffeszkednek, mennyire boldogitják e vagy ama vállalattal, intézkedéssel, rendszabálylyal a magyar nemzetet; innen erednek mindazon visszás jelenetek, mellyek a vállalkozók s közönség vállaira terhesülnek. A vállalkozók ugy, mint a közönség elhanyagolják saját érdeküket, s összetett kézzel nézik miként károsodik egyik a másik rovására.
Ezen állapotot, ha a vállalkozási szellem csak egy kissé is ébren van, törni nem szabad már csak azért sem, mert olly vállalat forog szóban, melly a magyar közönséget sok zsarolás és kényelmetlenség, és költséges nyomorgás alól oldozza fel, a részvevőknek pedig nem csekély haszonnal kinálkozik.
Egész szent-iván-éneke már a magyar közönség panasza a duna-gőzhajózó társaság hanyagsága, és az utazók kényelmét a számvetésből egészen mellőző intézkedései ellen. – És méltán, mert különösen a Pest és Bécs közötti vonalon, melly legzsirosabban jövedelmez, a közlekedés az e részben Europa-szerte lábra kapott szokáshoz képest a legnyomorultabban tartatik 1049fen. Csak az idegenek és utazottabb magyarainknak panaszait kell hallanunk, és csodálkoznunk kell, hogy nincs ember széles e hazában, ki egy versenyző társaságot kezdjen szerkeszteni a fenálló bécsi mellé. Pedig a bécs-pesti vonal, melly hetenkint csak személyt több mint négy ezret szállit, milly hiányos és boszantó szerkezetü, elég tanulságul szolgálnak csak a legközelebbi tapasztalások is. E vonalon csupán három hajóval eszközöltetik a közlekedés, ezek közül is egyik olly kicsi és hibás szerkezetü, hogy külföldről jövő idegenek elébe állitni valóságos szégyen, a másiknak is minduntalan baja van, és csak a harmadik (Ferencz Károly) jó. E hajókon, mellyeken méltán a legnagyobb kényelmet igényelhetni, ugy kell nyomorogni, mintha az embert heringnek tekintenék. A hajó közepe tele mindenféle áruval és kocsikkal s az utasok keskeny vonalban a hajó szélére vagy a szobába szorulnak. Mentsen isten, hogy eső essék nyári napban, mert akkor az első helyen lévő 200 ember ugyan csak érzi sulyát a diák közmondásnak, hogy ki imádkozni akar, vizre menjen. Csakhogy az imádság sokszor magyar. Legyen a hajó még olly kicsi és gyenge, határtalan számmal vétetnek fel az utasok; a portéka felrakodásánál és kocsi-szállitásoknál pedig az utazók személy-mennyisége számba sem vétetik. Ha Klimius Miklós hajdani föld alatti utjában illy rakodt hajót látott volna, azt irta volna felőle, hogy az alvilágban ember képü heringeket látott utazni. – A hölgyek panaszairól szólni sem merek, pedig megvallom, hogy az e vonalon utazó hölgyektől bár ki is tanulhat töredelmet, alkalmazkodást, és a nyomorgásra elhatározottságot. – Történik, és nem régből is van rá példa, hogy gőzös a pest-bécsi utat 30 óra helyett 36–40 óra alatt járja meg, s oka többnyire a kezelési hanyagságban rejlik, mert hol kőszenet nem talál készen a parton, hol a túlterhelés miatt támad baj, hol a zátonyok között ki nem jelelt szükebb mélyedések miatt történik késedelem stb. A tisztelt társaság pedig elágazott administratiója helytelenségeiről nem is aggódva azt tartja „hiszen ugy is szabadalmam van.” Azaz mint a magyar mondani szokta, a tisztelt társaság már nagyon van. – Pedig a számolás nem helyes; mert ez a kizáró szabadalom Magyarországra nem alkalmazható, sőt jogunkban van hazankban minél több közlekedési eszközről gondoskodni. Jól tudják ezt Győr és Pozsony lakosi, s már is lépésekről számolgatnak egy másik versenyző társaságra.
A versenyzés mindig és minden tekintetben fejlesztő estköze a haladásnak, s én ugy gondolom, ha a Rajnán, Elbén, Francziaország és Anglia, de különösen Amerika vizein vaspálya szomszédságában is négy öt társulat sikeresen állhat fen: Dunánkon is legalább Pest és Pozsony között a nélkül, hogy egymásnak sirt ásnának, szépen megférne egy pár társaság.
Azért nemcsak kereskedést előmozditó, a keresetben több hazánkfiát részesitő, s a közlekedést gyorsabbá, és biztosabbá tevő szempontból, hanem az utazási kényelem tekintetéből is, sőt mellesleg jogfentartási érdekből szabad legyen inditvány-alakban egy magyar duna-gőzhajó társaság szerkesztéséről szólanom, melly előlegesen csak a pest-pozsonyi vonalat járassa négy, kényelmesen kiállitott sebes gőzössel, mellyek főleg személy-szállitásra, és pedig magyar közönség szállitására legyenek alkalmatosak. És illy társaság alakulása korán sem olly nehéz dolog, mint első 1050pillanatra látszik. Egy kis számitás, egy kis tapintat, egy kis akarat, s meg van. Lássunk tehát a kivitelt irányzó néhány szempontot.
1-ör E társaságnak főleg a személy-szállitásra kell számitani, s mind urak mind hölgyek számára kényelmes nagy teremeket készitetni. A külön szobák (cabine) számát tetemesen szaporitani kellene s dijuk Pozsonyig talán csak 10 pforintra szállitatnék; a hajót egy emelettel kellene épiteni, mint Amerikában, mi a lehető legnagyobb kényelem kifejlesztésére szolgáltat alkalmat.
2-or Csak sebesen járó hajókat épitetni, hogy egy nap alatt Pozsonyba szállithassuk az utazókat, – 150 ló erejü gőzhajók megteendik a szolgálatot, s vannak tömérdek gyárak a külföldön, mellyek körülbelül 100,000 pforintért illy hajókat ide a Dunára állitanak tökéletesen minden kényelemre, biztosságra és czélszerüségre felszerelve. Senki meg ne ütközzék abban, hogy külföldről ajánlom hozatni a vashajókat, mert a jelen fenálló gőzhajózó társaság is többnyire onnan rendeli meg hajóit, s a budai gyár neki sokkal több gondot mint nyereséget szerez. Egyébiránt itt ez alkalommal a külföld nékünk ollyas valamit ad el, mi hazánkban csak tökélyesbülést, előmenetelt idéz elő, s akkor bármi behozatal sem káros. Ehez járul még azon körülmény is, hogy vashajók levén szükségesek, ezeket nékünk a hazában senki sem épithetend, ha csak mi is hajógyárt nem akarnánk felállitani, a mi előlegesen ép ugy lehetlen, mint czéltalan volna.
3-szor Az ügynek igazgatását gazdaságosan organisálni; nagyszerü irdákra nem volna szükség, hanem a part melletti állomási helyeken kell egy kis fabódét épiteni, hogy ott az ellenőrködőtiszt szolgáltathassa ki a jegyeket. Igy történik Amerikában is, hol a fény és pazarlás számüzve van, és épen azért van a kereset biztossága s a jól kamatozó haszon előidézve.
4-er Uj-pestnél vagy akárhol másutt hasonlag egy nagyobb fabódét kellene épiteni, hol két gépész a gőzösökön netalán történendő romlásokat egy vagy két kapitány felügyelése alatt kijavitgatná, kik egyszersmind a hajózó kapitányokat pótolnák, ha egyiket vagy másikat, betegség vagy egyéb fontos és kimenthető ok gátolná. – Télen a hajók vagy az óbudai, vagy a komáromi öbölben állhatnának.
5-szer Az egész vállalatot magyar nemzeties lábra állitani.
Ekkép meginditva a legszerencsésebb jövendőt merném biztositani az ügynek. Megbirkoznék ez a versenyzésre nézve ugy a fenálló társasággal, mint a vasuttal. A fenálló gőzhajó tárasággal azért, mert részint roppant drágán vezeti ügyeit, részint mert olly vonalakat is hajóztat, mellyeknek veszteségét más vonalak mérséken tul hajtott jövedelmével kell pótolnia; a vasuttal azért mert olcsóbban s kényelmesebben soha sem fog szállitani, mint mi. – Ezt már számtalan példa bizonyitja, de ha a középponti vasuttársaság fuvarszabályzatát áttekintjük, azonnal meggyőződünk ez állitásról. Követel ugyan is a kérdéses vasut-társaság első helyen Váczig 50 pkrajczárt, ehhez járul a városbóli kiszállitás a vasutig legalább 10 pkrajczárba, holott a gőzösön Váczig 10 pkrajczár fuvarbér melleit is igen jövedelmezőleg fenállhatand a keletkezendő gazdaságosan organizált társaság.
1051Ennyire soha le nem csökkentheti a vasut a fuvarbért. – Bizonyitgatásra nincs szükségünk, mert ki a létező gőzhajózó társulat ultt évi mérlegét megvizsgálja kitünik, mikint a pest-bécsi vonalon a magas fuvarbér-szedések következtében 20% maradt a vállalkozóknak tiszta jövedelem. – Ebből lehet sokat, sőt kell sokat devalválni a közönség érdekében. – S ha végre tekintetbe vesszük, miszerint családok, kocsival vagy inassal járó utazók, kényelmes urak, vagy beteg emberek, s különösen a nők mindig elsőbbséget adnak a gőzösöknek, egy perczig sem kell a vállalatot felfüggeszteni. Szoros számitás szerint csak 3 órával érkezendvén később hajóink Pozsonyba, mint a középponti vasut gőzparipája, legfölebb a röppenni akaró kereskedők és iparosok fogják az utóbbit használni.
Röviden, nincs tárgyavatott ember, ugy hisszük, ki ez ügy szerfeletti jótékonyságáról s biztos jövedelmezéséről meg nem volna győződve. Hát még ha magyar is! – London és Ostende közti közlekedés megnyitására egy társaság alakult 10 pengő forintos részvényekre, és – virágzik. Osszuk fel illy kis részletekre az 540,000 pftnyi alaptőkét, s tegyük lehetővé a szegényebb emberek részeltetését is. – A terv kidolgozás alatt van, és van férfiu is, ki a vállalat élére állani kész – csak a létre hozó rokonszenv kell, mellyre az inditványt pártolók vagy a Pesti Hirlap szerkesztőségénél, vagy nálunk nyilatkozván, a mint e hasznos, és nemzetiségi szempontból jelentékeny vállalatra elég erőt tapasztalunk öszpontosulni: a szükséges lépésekről gondoskodni, s a kimeritő tervvel előállni hazafiui kötelességünknek ismerendjük.
