Anglia rabszolga-kereskedés elleni politikájának lassankinti elszunnyadása.
Anglia rabszolga-kereskedés elleni politikájának lassankinti elszunnyadása.
Anglia – köztudomásul – a spanyol és braziliai gyarmati czukrot saját vásárjáról kizárja, holott ép ezen czukorral finomitva szolgál saját gyarmatjainak, más forduló alatti (tropikus), hasonlólag rabszolga munka által előállitott terményeket pedig nagy mennyiségben maga használ fel. Minthogy végre az éjszak amerikai czukrot, melly szinte rabszolgák által állitatik elő, szerződés nyomán kénytelen vásárjára bocsátani, az egész viszony lassankint, ugy szólván nevetséges készül lenni, s minthogy ez által az angol kereskedés is terheltetik, az egészből kibontakozni kiván. – Mult évben Spanyolország, a spanyol gyarmati czukor elfogadásátt egy 1783-dik évi szerződés következtében követelte, és pedig azon tariffa szerint, mellyel a legkegyeltebb nemzetek birnak. Az angol kormány e követelést a szerződés szellemével öszveegyezőnek nem találta. Ez idő óta azonban Angliában máskép kezdenek vélekedni, s a rabszolga czukor elleni nehézségek az általok legujabban felkarolt szabad kereskedési politika következtében enyészetnek indulni látszanak. Már lord Aberdeen a minap lelépett minister a spanyol kormánynak tudtára adá, hogy a régi szerződések ugyan még fenállnak, de ujabb körülmények által már hiányosak kezdenek lenni, s azért változtatást kell szenvedniök, melly a régi szellemben, de alakra s kifejezésre nézve az uj viszonyokkal öszhangzólag lenne életbe léptetendő. Szóval kereskedelmi szerződés van készülőben, melly által Anglia a rabszolga munka által előállitott roppant mennyiségű cubai czukrot vásárjára bocsátandja, és ha ez megtörténik, ugy alkalmasint Braziliával is kereskedelmi szerződés fog köttetni, mellynek következtében ezen ország rabszolga czukorja is az angliai vásárra fog bocsátatni. De akkor nem sokára kiviláglik, hogy az afrikai tengerpartnak mostani megőrzése czélhoz nem vezet, s igy lassankint elszenderedik az egész nagy fáradsággal és áldozattal előteremtett rabszolga-kereskedés elleni politika. – Uj bizonyság arra, hogy – nihil sub sole perfectum, és hogy az austriai Lloyd journálja, és viszhangja a Budapesti Hiradó s társa a Pester Zeitung hibáz, midőn azt állitja, hogy a szabad kereskedés mindig karöltve jár az emberiség átalános haladásával s szent szabadságával. Meg van bizony a szabad kereskedésnek is a maga bibéje, mellynek országa csak akkor lehet átalánosan világboldogitó, mikor minden nemzet a tökély egyenlő fokán álland, de mig e távol idő eljövend, legjobb lesz ha kereskedését minden nemzet ildomos védrendszer szerint rendezendi, nehogy a haladottabbak által csapra ütessék, s tönkre jusson.
X. Y.
