Felszólitás az éghetetlen házfedelek ügyében.
Felszólitás az éghetetlen házfedelek ügyében.
Számos tüzkármentő-intézetek, mellyek hazánkban külföldi létökre is pártolást és fenállást nyertek, bizonyitják, hogy milly hasznot lehet reményleni az éghetetlen háztetők kitalálásából, mellyeknek azon kivül, hogy megmentenének bennünket a nevezett külföldi tüzkármentő-intézetekre való adózástól s bezárnák a pénzkifolyás ezen csatornáját, azok felett még azon elsőbbségök is volna, hogy ne mint azoknál, a károk bizonytalan megtéritésére mások által, hanem épen a történhető veszedelem elháritására saját maga által 677és tökéletesen biztositatnék a tulajdonos. Ezen okokból ösztönöztetve alólirt törhetetlen szilárdsággal igyekezett azon, hogy éghetetlen fedelek kitalálása által épületeinket tüzkárok ellen biztositsa, tökéletesitse, s ez által a honnan több százezerre menő kárát megkimélhesse. És számos évi kitürő törekvéseinek sikerült végre ez eszmét létesiteni, ugyhogy azon dolgot, mellyel a mult évtized folytában, több hazai lapokban, mint tervet volt szerencsés a t. közönség elébe terjeszteni, most mint tökéletességre vitt valóságot mutathatja be. Mennyire kivihető az illy éghetetlen fedelek épitése, tanuságot tesz iránta a pesti és gubacsi puszta határszélen, a soroksári országut mellett fennálló saját házam, mellynek fedele cserépből minden legkisebb fa nélkül van felállitva, millyen tető enyimhez hasonló kisebb épületeknél minden vasfoglalék nélkül is épittetheti. E cserép fedelet hó és eső ártalmai ellen egy saját magam által feltalált és szakértők által nagy dicsérettel elismért festékkel örök időkre biztositottam. Ugyan ezen épületem bizonyságot tesz az iránt is, hogy az illy éghetetlen fedelek padlásai sokkal tágosabbak mint az eddigiek, és czélszerüen forditathatnak magtárak és éléskamarákká, nincsen bennök semmi olly romlandóságnak kitéve, mint az eddigi cserép-fedeleknél, sőt szobáknak is kényelmesen használhatók. Mind ezeknek valósága iránt pedig két, köztekintetben álló egyesület véleménye biztositja a közönséget. Egyik az iparegyesület, melly nevezett több iparczikkeimet u.m. téglák, épület-cserepek, márványt pótló lépcső-téglák és többféle meszeimmel együtt mult 184 2/3 évi iparműkiállitás alkalmával ezüst érdempénzzel jutalmazá. Másik a Magyar Gazd. Egyesület, melly mult januariusi közgyüléséből egy küldöttség által fennevezett épületemet megvizsgáltatván: azt a küldöttség által f. évi mart. 16-kán tartott közgyülésére beadott vélemény következtében a t. cz. gazda közönségnek is ajánlani sziveskedett. Mellynek nyomán midőn a t. cz. közönségnek magamat, különösen kisebb városi és gazdasági major-épületeknek a fennevezett éghetetlen fedéllel épitésére ajánlanám, egyszersmind egy előterjesztést is tenni bátorkodom. Ugyan is nagy fáradsággal és roppant anyagi áldozattal szerzett tudományomat, mellyet a fentisztelt két egyesület ezenkivül számos nagy tekintélyü magánosok magyar hazánkra, sőt átalában épitészetünkre világszerte hasznosnak és kivánatosnak ismertenek el, titokban tartani nem akarom, – még fájdalmasabban esnék: ha ezt hanyatló korom miatt sirba vinnem is kellene. Annálfogva eltökélett kivánságom levén ismereteimet közönségessé tenni, – elhatároztam: hogy több ifjat veendek magam mellé, kik tőlem tanuljanak. A felveendő ifjakban megkivántatandik, hogy legalább 20 évesek, valamelly tudományos pályát bevégzettek, vagy asztalos, kőmives, ács stb., illyen valamelly mesterségben némikép már gyakorlatilag jártosak legyenek, kiknek is következőket tanitanék: 1-ször a közönséges és éghetetlen fedél épitésmódját, az ehhez szükséges rajzolást és számvetést népszerüen előadva. 2-szor különböző földek ismeretét, mennyiben épületi anyagok készitésére alkalmasak. 3-szor mindenféle épületi anyagok készitését, cserepek, téglák égetését és minden czifrázatokat, mellyek az épitéshez tartoznak. 4-szer mindenféle földalatti csatornák készitését és azoknak czélszerü használását. 5-ször mészkő és mészföldnemek kiégetését. Ezen mészföld hazánk sik vidékein is bőven találtatván, szalmával is kiégettethetik, melly nemcsak 678épitésünket könnyitendi, hanem az eladásból is sok nyereséget igér. 6-szor az általam talált festék-készités, és tetőfestés módját. – A felveendő ifjakat szállással és élelemmel is igérem ellátni. A tanitás, ha legalább 12 ifju akadand, f. évi jul. 1-ső napján elkezdetvén, tartana jövő 1847-ik évi november haváig, melly 16 hónapi időre tanitás, szállás és kosztadásért egy ifjutól csak 240 pft fogna járni, ha t. i. a summa előre lefizettetnék, azontul 300 pengő forint lészen a tanitási dij. Ágybeliről az ifjak magok gondoskodandnak. – Ez ügynek pártolását olly kéréssel ajánlom a ns közönségnek, melly már részvéte által több jeles intézeteket létesitett, figyelmébe: ne engedje a t. közönség, hogy hajlott korom – számos évi fáradozásaim közhasznunak ismert tapasztalatait – sirba vigye; különösen tehetősb hazámfiait kérem fel, kik a kitanitatási költséget csupán saját jószágaikbani épités által is gazdagon visszanyerhetik, méltóztassanak hozzám egy, vagy több ifjat kitanulás végett küldeni, hogy igy közhasznunak ismért tapasztalataim s ismereteim az ország különböző részeiben elterjedvén, ez által a haza közjava előmozditására igénytelen polgári állásomhoz képest én is egy pár követ hordhassak. És kik sikerrel koronázott találmányomat nemcsak dicsérettel, hanem tettel is pártolni, és a közönségnek jövendőre is megtartani kivánják, ez ügyre nézve szenmélyesen vagy bérmentes levél által velem a Pest-soroksári-országuton fennevezett házamnál bővebben értekezhetnek. Különben pedig Pesten, ország-uton az 557dik szám alatti Kalotsa-házban sároi Szabó Albert ügyvéd urtól felvilágositást vehetnek.
Költ Pesten, apr. 4-kén 1846.
Erdős Mózes János.
Jégverés. Cserevicz, 1846. máj. 8-kán. Tegnap Kamenizen nagy jég esett. Wilhem Ignácz.
Ujvidék, 1846, maj. 8. Tegnap déltájban igen nagy jégvihar volt. Hirschl Wilmos.
Szeged, 1846. máj. 9. Ezzel tudósitom önt, hogy a Deszki határban f. hó 7-kén délután a jégeső sok kárt okozott. Konrád Keresztély.
