Nézzünk szét.
Nézzünk szét.
A graeczi rajz-intézet (Zeichnungs-Anstalt) olly sürün látogattatik, miszerint 69 látogatási napon 14,634, tehát naponkint 206 személynél több fordult meg benne. A mustra-gyüjteményt pedig ünnepeken és vasárnapokon 883, hétköznapokon 74en látogatták meg. – S méltán. Nem gondolhatunk valami gyakorlatibb, példaadóbb, irányozóbb intézkedést az iparos izlés kifejlesztésére a rajz- és mustragyüjteményeknél. Ezeknek látása kell, hogy az iparüzőnek élemény és oklulás legyen egyszerre. Tapasztalhatni ezt Pesten is. Itt az iparegyesület csak gyülési teremében adat rajzoktatást, – tehát olly localitásban, melly egyéb rendeltetése miatt sem készitethetik ugy ki, mint egy jól rendezett rajzteremnek és rajzgyüjteményi intézetnek állnia kell. S még is, minden vasárnapon és ünnepen már, mint értesülünk, 110 látogatója van a rajzokatásnak. Adná isten, hogy találkoznék a hazában olly nemeslelkü honfi, ki midőn valamelly közczélra áldoznia elhatározá magát, különös figyelemmel volna az iparegyesületnek rajzolási szükségeire. Egykét ezer, vagy csak néhány száz pengő forint is, vajmi derékul alapitaná meg ez intézetet!
Linzben iparos oktatás. A felső austriai stb. iparegyesület oktatásokat adat az iparüző osztálynak. A számtan Besbika tankönyve szerint adatik; – mértan Rötch szerint; a gyakorlati 679mértan Winter után, épitészet Haine, – műtan Bernoulli, erőtan Burg és Gertner szerint.
A stajerországi bánya- s földrész egyesület, alig alakult meg, már a stajer rendektől évenkinti 500 pft segély szavaztatott meg számára, hogy földészeti vizsgálatainak költségei fedeztethessenek. – Bár nálunk is lennének a jövő országgyülés rendei akkint lelkesülve, hogy a társaságos tényezők ápolását országos teendőnek ismernék. Addig pedig a mi megyei és városi hatóságaink is tennének valamit az associatiók erejének növelésére a közadózás forrásaiból! S miért is ne! Hiszen
Pest városának a n.m. m. k. kincstár által megengedtetett, hogy a dunatiszai csatornatársaságnál 5000 pft erejéig részvényeket válthasson, s a szükséges pénzt közadó által szedje be a lakosságtól. – Továbbá Budának, Győrnek is helybenhagyattak az iparegyesületnél tett alapitványai, miket természetesen az adó pénztára szolgáltatott ki. Hát ezek után miért kételkedjünk, hogy a n. m. m. kir. Helytartó Tanács meg azon alapitványokat hagyandja kegyesen helybe, miket a megyék fognának a nemesi pénztárak segélyein kivül, a házi adóbul megszavazni olly egyesületek javára, mik a megyebeli adózók javával közvetlenebb kapcsolatban, hatásban vannak, minők a gazdasági, selyemtenyésztési, gyümölcskerti, példány-majorgazdasági, kisdedovó-intézeti stb. efféle egyesületek. Sőt inkább, az egyesületi eszközlések sikere csak akkor gyarapodnék olly hatalmassá, millyenek a czél s a közszükség kivántatja, ha a kihatás és hozzájárulás között kissé szorosabb kapcsolatok volnának, mert mire az ember adózik, annak sikerét ohajtja, s mennyiben tőle függ, elő is segiti. Saját hasznára, saját viszonyainak javitására iért ne adhatna az adózó osztály is némi adalékot, miután a társaságos adózásokban a többi osztályok valóban akadozók?
Műegyetemi oktatás. Fogaras vidékének egy határozatából értjük, mikint ő Felsége a bécsi műegyetemben tanulni kivánó öt ifju számára, egyenkint 200 pft segedelmet méltóztatott kirendelni, miért is a tisztelt vidék ő Felségéhez köszönettel irt föl. – ki is ne adóznék a legforrób háláavl ő Felségének ezen s a legujabb időkben több rokon atyáskodó gondjaiért a műipari ismereteknek hazánkban is terjesztése körül? Mi is benső őszinteséggel háláljuk ő Felségének kegyelmeit. Azonban még is inkább szeretnők, ha már magunknak volna magyar műegyetemünk. Nemcsak tanulni kell, hanem itthon és magyarul kell tanulnunk.E nélkül nincsen üdvösség. Vagy miért maradtak zárva az iparosság igen sok, nagyon sok tudandói a magyar elemek előtt? Mivel hogy idegen szó volt azok hordozója, nem pedig a nemzeti nyelv. Ezért történik, hogy még csodálkozásra fakad a világ, ha valamelly magyar mesterember érthetőn vagy épen jól tud irni. Ezért van, hogy az iparüző, a városi osztály olly sok számos ezrei, mint nem-magyar elem magyartalan igényekkel táplálkoznak. – Ennek pedig már nem szabad többé igy maradni. Azért a technikai tudományokat is itthon magyarul tanuljuk!
Szász barátság. A Mult és Jelennek szerkesztője e hónap 1-jén irja, mikint Kolozsvárott maga találkozott egy legénnyel, kit a brassói szűcs-czéh boszontásai és zarnoksága Brassóról elüzött. – Minap az Augsburgiban azt beszélt egy jó emberünk, hogy mi magyarok gyülölködünk a német lakostársak ellenében, de ők épen sem agyarkodnak ellenünk. Ugy-e hogy el nem hiszük az illy beszédet? Bizony nem!
Kolozsvár 5000 pftot érő adománynyal járult a Erdélyi gazdasági egyesület megalapitásához. Mellyik magyarországi várostól merhetne illy áldozatot várni akármelly egyesület? illy kérdést volna kedvünk föltenni, ha gondolhatnánk, hogy lehet rá felelni. Igy hát csak abba hagyjuk e kérdést.
A szász nemzet zálogházat nyit Szebenben. Szabadalmat nyervén ez intézet felnyitására, a folyó hónap 15-kén már meginditja munkálatait. – Kölcsön-pénzeitől, minden forint után egy hétre 1/8 krt kamatot veszen, mi egy évre 10%-et teszen. (Nálunk a királyi zálogház tetemesen nagyobb kamatot számit.) Az árveréseknél, miket az intézet tartani fog, megengedtetik, 680hogy magánosak is árulhassák holmijaikat azon föltétel alatt, ha minden beveendő egyforinttól 1 krt az intézetnek hagynak. – Az intézet elfogad pénzeket is, mikért 3% kamatot ajánl. – Ha amott a szász nemzet igy segit az uzsora ellenében: miért ne lehetne nálunk a városi sőt megyei hatóságoknak is zálogházakról gondoskodni?
Czéhekről erdélyi vélemény. A szebeni ,Transsilvania’ ugy nyilatkozik, miképen előszeretettel van a czéhek iránt, mint mellyek egyetlen hordozói iparunknak, egyik ősi intézete a szász népéletnek, alapja a polgárságnak, egyik leghatalmasabb eleme a községi alkotmánynak, – mellynek mozgalmas életében legerősebb biztositékát jövendőjöknek tisztelik és becsülik a szászok. Kivánjuk fenmaradásukat, sőt többet, kivánjuk felvirágzásokat, s életöket olly körülmények között, mik nem nyommasztók. – De van a czéheknek is árnyékoldala; – a czéhintézeteknek meg vannak már korcs kinövései, mik további fejledésöket akadályozzák, s miknek elháritása az egyes tagok javát mozditaná elő. Szükség találkoznia orvosnak, ki ezen bajokat eltávolitsa stb. Körülbelül illy nézeteket mondott el minap a Hetilap is. Csak hogy ez a visszaéléseket, a hiányokat is kezdi felhordani, elbeszélni, megösmertetni, mig a circumspectus szász nem érint meg egyet sem. Békés modor lehet ez, de nem használ. Ismerni kell és ismertetni a bajt, mellyen segiteni szándékunk. Azért Mesterffy jól teszi, hogy koronkint egyet egyet szőnyegre von a hiányokból. Bár czéheink férfiai félre ne értsék őt, – bár észrevételeiben ne a czéhek meggyülöltetését gondolják czéloztatni, – sőt, adja isten, és józan belátások, hogy a valóban fenálló bajokon segitsenek ők magok is!
Mit hozott a Duna? Apr. 14-kén: egy hajó Austriából Pozsonyba kőszenet, egy másik hajó Morvából szinte Pozsonyba kőszenet, 3 talp Austriából M. Óvárra és 1 Pozsonyba épületfát; 1 hajó 70 würtembergit, Erdélybe.
April 15-kén 75 würtembergit, 1 talp Ausztriából M. Óvárra épületfát; 1 hajó gőzgép-részeket Pozsonyba, a gőzmalomhoz.
Apr. 18-kán: egy talp Austriából Pozsonyba épületfát, 2 hajü Bécsből Pestre különféle árukat, 1 hajó Bécsből cserépkályhákat és egyéb árukat.
Apri. 19-kén 2 hajó Bécsből Pestre árukat, 1 hajó Austriából Pozsonyba épületfát, 2 hajó ugyan onnan, ugyan oda épületfát, és árukat.
Apr. 20-kán egy hajó Morvából Pozsonyba kőszenet.
Apr. 21-kén 1 talp Bajorországból Pozsonyba fát.
Apr. 22-kén 1 hajó Austriából agyagot, 1 hajó Bécsből Pestre nyers bőröket, 1 talp Austriából Győrbe épületfát, 3 hajó Morvából Pozsonyba kőszenet.
Apr. 23-kán: 1 hajó Austriából Pozsonyba épületfát, 1 hajó Bajorországból Pozsonyba épületfát, 1 hajó Bécsből. Pestre árukat; 1 hajó Austriából szinte árukat.
Apr. 24-kén 1 hajó Bécsből Pestre árukat, 2 hajó Gross-schützenből Pozsonyba tüzifát, 6 hajó és egy talp Austriából épületfát, 2 hajó Pestre, 1 hajó Pozsonyba árukat Bécsből, 2 hajó Austriából Győrbe márványtáblákat, 1 h. Austriából Pozsonyba svéd agyagkályhákat, 2 hajó Morvából Pozsonyba kőszenet.
Apr. 25-kén 1 h. Austriából Pozsonyba épületfát, 1 h. Bécsből Pozsonyba árukat.
Örsy.
