A szebeni testgyakorló intézet.
A szebeni testgyakorló intézet.
A szebeni testgyakorló intézetben* a mult hónapban folyt le az intézeti év, s ez alkalommal mutatványt rendezett az igazgató Badewitz ur. A tanitványok képességével az egész közönség meg volt elégedve, mi főleg a tanulók nagy számából s többnyire koros létükből tünik ki. A mult évnek nyári szakában 164, téli szakában pedig 186 férfi egyén vett részt a gyakorlatokban; volt köztök 3 egyén 59940–50 év között; 28 volt 30–40 éves; 65 volt 20–30 éves.
Németűl: Thurn-anstalt. – Ugy emlékezünk, hogy nálunk Jósika torna-néven nevezi a harcjátékokat. S ámbár e szón meglátszik, hogy honnan származik, még is ohajtanók, hogy polgárositassék meg Jósika elnevezése, de olly értelemben, hogy magokat a testgyakorló intézeteket hijjuk torná-knak. Az a testgyakorló intézet hosszu, alkalmatlan s testies kifejezés. –
S méltó valóban, hogy a közönség mindenütt nagyrabecsűlje a testi nevelés és ápolás e gyakorlatait. Szükséges hogy a puhultságot, mellyet a szellemi nevelés tulnyomó uralmában ölténk magunkra, levetkezzük, s gondoskodjunk s test épségéről, mellyre a szellem is annál nagyobb igényeket tart, minél nagyobb miveltsége.
S igazán a figyelem mindenfelé nagy kezd lenni a testgyakorlatok, a testgyakorló intézetek körűl. Németországban különösen a Porosz status az, melly azokat országosan elfogadta s Muszmann prof. felügyelete alatt, bizonyos terv szerint az egész országban elterjesztette. Az egyik berlini illyen intézet (in der Hasenhaide) nagyszerüségénél fogva nevezetes. E vijátékhelynek megszerzése 12,000, felszerelése 6000 pftba került, s eltér benne egyszerre 1000-nél több tornázó.
Boroszlóban a városnak van egy illy intézete, a három oktatóját 750; 300 és 200 pfttal fizeti évenkint.
Aschersleben kisded városkában a városi iskola igazgatóság alatt szinte áll egy torna, mellynek 200 tanitványa van.
Badenben a katonaság maga is tornailag (thurnerisch) képeztetik. A hadministerium rendeletéhez képest 1846ban már a tiszteknek el kellend végezniök saját részökről a testgyakorlati tanulást, miszerint azután ők a legénységet tanithassák tornás képességekre, mint a katonai gyakorlatok egyik ágára.
Prágában szinte van testgyakorló intézet, mellynek tanitóját a csehországi rndek fizetik évenkint 400 pfttal, a miért kötelessége a népiskoláknak minden nála jelenkező tanitóit begyakorolni, hogy aztán ezek a népiskolák gyermekseregét oktathassák a testgyakorlatokban.
Bécsben a lovag, és mérnök academiákban adatik oktatás a testgyakorlatokból. Az oktatók 1,500 pftot huznak évenkint, s van e mellett magányintézetök is, melly nagyon látogattatik.
Ez adatok után közöljük végűl a szebeni Transylvaniának következő kérdését:
„Nem találtathatnék mód, miszerint Badewitz ur intézete példány-tornává alakitatnék, hol aztán torna-oktatók lennének képezhetők? Mennyire szükséges volna az, hogy a mesterképző intézetek növendékei köteleztetnének a testgyakorlati képességekben jártasságot szerezni, hogy aztán mint falusi iskolamesterek a faluk fiatalságát tanithatnák. Mert a mellett, hogy nem ártana a paraszt embernek némi könnyebb s biztosabb mozgás a mostani nehézkesség helyett, még az erkölcsösségre is jó befolyást lehetne gyakorolni tornajátékok által, mellyek a korcsma-házakból elvonnák a fiatalságot.” –
Vannak nekünk is egyesületeink, mellyek vivó iskolát, testgyakorló intézeteket tartanak. Valjon hogyan áll statisticájok? Lehet e örvendenünk díszlő sikeröknek? Lehet e reménylenünk olly fejledésöket, melly a testgyakorlást országos nevelési institutióvá emelendi? Hadd halljunk valamit az illetőktől?
Örsy.
