Tanügy.
Tanügy.
Oktató-választási eljárás az iparegyesületnél.
A legutóbb tartott közgyülés az eljárást szabályozván, ezennel közöljük belőle azokat, mik a csődülni szándékozóknak tájékozásul szolgálhatnak.
A csődületre lépés nincsen semmi előleges qualificatiohoz kötve, ajánlkozhatik minden, ki a szabályos vizsgálatoknak kész alávetni magát.
E vizsgálatok hármas próbatételre vonatkozandanak. Mert minden ajánlkozó irott dolgozatban, kisérlésben, és szóbeli előadásban tanusitandja az illető tudományra nézve avatottságát, gyakorlati készültségét és előadási képességét.
A betöltendő tanszék tudományából egy, csupán szakértőkből álló bizottmány számosabb, a tudománynak minden részeiből meritendő, kisérletekkel is kapcsolatba hozható kérdéseket teend. E kérdésekből magok az ajánlkozók huzandanak ki hármat, s mindnyájan ugyan azon három kérdésre dolgozandják ki válaszaikat, az egyesület szállásán, egy vagy több bizottmányi tagnak jelenlétében, s legfelebb 12 óra alatt. – A mennyiben a bizottmány szükségesnek látand némi, az emlékezetet illető segédszereket, azokról ő maga gondoskodik, s használatát a concurrenseknek megengedendi.
Az ajánlkozók mindegyike saját, a jelen-leendő bizottmányi tag pedig minden ajánlkozónak munkáját aláirandják.
Az irott válasz kidolgozása után következendik a kisérlettétel. – Előbb azonban az ajánlkozók előtt megnyittatik az egyesületi szertár, hogy a szükséges eszközökkel meg lehessen ismerkedniök. Ha pedig egyik vagy másik saját eszközeit ohajtaná a kisérletkor használni: ez is szabad leszen. A kisérlettétel a csődületi bizottmány ülésében történendik.
E két próbatétel után a csődületi bizottmány hozzá fog a válasz-dolgozatok megbirálásához. Mindegyik ajánlkozónak munkálata felett külön jegyzőkönyvet tétet fel, bele foglalva határozott véleményét, valjon az illető ajánlkozók hivatottnak tartja e vagy sem az oktatási széknek elfoglalására. Minden vélemény indokolva lesz.
Bevégeztetvén a birálatok, azonnal ülést tart az igazgató választmány. Előtte a csődületi bizottmánynak jegyzőkönyve olvastatik fel, de csak azon pontjaiban, mik hivatottnak és képesnek itélt egyénről szólanak. A többi pontok elő nem terjesztetnek, nehogy az illetők egy nagy testület nyilvános 421ülésében compromittáltassanak. Ha azonban a felölük hozott itéletet magok ők előadatni ohajtanák: az azonnal felolvastatik.
A csődületi bizottmány által képeseknek itéltek ezután szóbeli előadást tartanak az általok már irásban kidolgozott három kérdés egyikéről, mellyet már a huzáskor e czélra a csődületi bizottmány kitüzött.
A szóbeli előadások végeztével, a választmány legelőször arról határozand, hogy tekintve akár a képeseknek itéltek csekély számát, akár a szóbeli előadások netaláni nemsikerültét, kiván e ujabb csődületet vagy sem. Ha igen, az ujabb határidőt kitűzendi. Ha nem, titkos szavazattal azonnal megválasztja az oktatót, mire azonban a jelen-leendők átalános többsége kivántatik, s ezért a szavazás, ha szükséges ismételtetni fog. –
Figyelmeztetjük ez uttal az iparegyesületi természet és erőtani, továbbá a rajzolási oktató székekre kivánkozókat, miképen a csődületí határnap a jövő aprilis hónap 27-ére van kitüzve, hogy tehát az ajánlkozások e nap előtt lesznek alólirottnál, az egyesületi szálláson (ujvilág-utczai Ilkey-házba) beadandók. – Mart. 17-én 1846 Csanády, jegyző. –
Hevesből, febr. 22-ik 1846. Az utóbbi megyei közgyülés alkalmával, szerencsétlenségünk volt hallani, egy hivatalos tudósitást, melly szerint a nagy, a szép Hevesben 28044 élő eperfa után
1841-ben megyeileg beváltatott 340 font selyem-gubó,
1842-ben megyeileg beváltatott 440 font selyem-gubó,
1843-ban megyeileg beváltatott 469 font selyem-gubó,
1844-ben megyeileg beváltatott 659 font selyem-gubó
| Honnan illy pirulásig kevés a termelés? hisz a megye atyáskodik az adózók fölött, és e tekintetben félszázadot meghalad atyáskodó gondossága, a gyámság alatti adózók pénztárából évenként selyem-felügyelőt, ugy nevezett inspectort fizet, selyem-gubóikra pénzt előlegez! Igaz, egy fösvény évben, Heves adózói éhezének. Heves nagy szivét atyáskodó szellem melegité – buzát vett számukra, az éhesek megemészték, de idővel árát a megye megvevé rajtok, és ekkor az adózók igy szólának: mentsd meg isten a pogányt is a megye atyáskodásától, és e szó keserü emléke Hevesben még él; – de halljuk a hivalatos tudósitást, mint beszéli okait e semmivel határos termelésnek. 1) Alább szállitatott a gubók ára, jelesen 1839-ben 1 font gubó 39 krért, 1840-ben 36 krért, 1841-ben 35 krért, tehát évenkint nyomottabb áron váltatott be, s ez által a különben is nem nagy melegségü szorgalom, inkább és inkább hült. – 2) Az egész magyar hazában nincs több egy sodró gépnél, ez okon a nyers selymet, ki kelle Olaszhonba küldeni, hogy ott előbb megsodorják, és ugy vissza beszállitsák. – 3) Részvéthiány a papok, birtokosok és elöljárók részéről. – 4) A felügyelők csekély fizetése, és kivált tisztujitás alá tétele. – Én ezeknél mélyebben találom a baj gyökerét, nevelés és tudás hiányában – s ezen okok elősorolása után ugy vélekedik a tudósitás, mikép e bajon megyei gond, az úgy nevezett atyáskodás, nem segit, és igaza van a tudósitásnak. – Heves selyem körüli működésének öszlete ez: minden 3 évben megválasztja a fölügyelőt, ad kezébe évenként 200 pftot gubók beváltására, a gubókról a selyem le gombolyittatik, Budán vagy hol eladatik, számadás készitetik, ez néha két évi pihenés 422közbejöttével megvizsgáltatik, a leveltárba megy. A felügyelő tudja e hivatalos körét, semmi gondunk rá, itt figyelmet kérek: a hivatalnokok tisztujitáskor már megválasztattak, jaj nagy hiba történt, N. jó cortes-czimbora le maradt a hivatal gyikényéről, no épen jókor, legyen selyem-inspector, éljen, meg van, 150 pftja az adózó pénztárából kifizettetik, ha soha egy selyem bogarat nem költetett is, ha soha egy eper-magot nem ültettetett is. Lássunk eredményt a hevesi felügyelői számadásból: átalános számolással évenként az adózók jövedelme a selyem-tenyésztésből | 205 pft |
| kiadása 1) Felügyelőnek | 150 pft |
| 2) Gubók beváltására előlegeztetik | 200 pft |
| 3) Eladás körüli napidíj | 17 pft |
| öszves költség | 367 pft |
| levonva ebből a jövedelmet | 205 pft |
| marad az adózónak veszteségül | 162 pft |
évenkint, és ez 50 évtől óta tán mindig igy van, – no de tán ez is azért van, hogy az atyáskodás emléke naponta szeme előtt legyen – kisérjük a tudósitást, ugy vélekedik az, mikép e baj csak sociális téren termeit orvos füvel gyógyul ki, mig ez megterem, javasolja megyeileg; 1) meghagyatni a falusi tanitóknak, hogy tanitványaikkal selyem bogarakat ápoltassanak, oh ez gyönyörü, de a selyembogár, selyem finom természetü, az alacson füstös kis szobában, hol 140 gyermek poroz, lármáz, nehezen él meg; – 2) kivánatosnak találta, hogy a lelkészek szónokolnának, a selyem-tenyésztés hasznáról, és buzditanák a népet termelésre; – 3) tetessék megyeileg kötelességükbe az előljáróknak, hogy az epres kertet beültessék eper-csemetével, és folytonosan jó állapotban tartassák; – 4-szer véleményez az inspectornak jobb fizetést, és javasolva, ne restauráltassék – ez igen helyes, de hol az erszény, mellyből a nagyobb fizetés kitelik, és mi lesz a jó cortes-czimborából? 5) kivánatosnak találja, hogy a koldusok selyem-tenyésztéssel foglalatoskodnának; oh ez igen jó volna, de az a koldulás, gyalázatos ugyan, de olly kényelmes kenyér, a bogár körül egy kis munka van, a ki munkálkodni szeret, alig ha koldul, mert igaz, nagyon igaz, hogy isten munkába kincset rejtett; – 6) helyesnek találná, ha az ország-utak mellé eperfák ültettetnének; igaz, ez is felette jó volna, nyárban enyhet adna a fáradtnak, télen biztos utmutató lenne hó fuvatagban, és a fizetett ut-kaparó bejelenthetné a ki letöri – vagy le vágja, oh de ez még is sok rendőri foglalkodásra adhatna anyagot – és most eperfa nélkül sem győzzük a munkát; – 6) hasznosnak találja, hogy a nagyobb községek saját házat épitetnének a selyem bogárnak, mert a szegény ember lakába a barátságos tyuk is bele-lát, ez pedig minden szelidsége mellett a selyembogár formákat nem igen türi, valósággal dicső volna, ha az utas ezt olvashatná az illyetén községek házain – selyembogár nevelő intézet – de én azt javasolnám a községnek: előbb saját gyermekeiknek épitsenek közházat, azután épitsenek buza házat stb.
E tudósitás következtében járásbeli szolgabiráink buzditást fognak köröztetni az egész megyében – lesz e több selmyünk, ha élek, megirandom – én ugyan Tamás vagyok – én ohajtottam volna e határozat helyett selyem vagy gazdasági egylet inditványozását, életbe léptetését – mert 423addig nehezen irandhatok mást, mint hogy selymünk még sincs. –
– a –.
