c) 1833 január 31 Kerületi ülés. Tárgy: Az Urbariale tárgyalásának folytatása. Az usufructuatio szabad adás-vevése.
c)
1833 január 31
Kerületi ülés.
Tárgy: Az Urbariale tárgyalásának folytatása. Az usufructuatio szabad adás-vevése.
1833 január 31
Kerületi ülés.
Tárgy: Az Urbariale tárgyalásának folytatása. Az usufructuatio szabad adás-vevése.
Januar 31-én Kerületi ülés, előlülők a voltak.
Fel olvastatván a válasz izenet javallatok, ezek Dictaturára botsáttattak.*
Végleges szövegükben: Iratok. I. k. 51. s köv. l.
Napi rend az Urbarialis első Czikkely 7-k §-sa, melly az usufructuationak szabad adás vevéséről szoll.*
Cum condigna merces laboris, in meliorationem constitutivi sessionalis impensi, iustam colonorum in sensu 30-mi III-iae proprietatem constituat, ne eosdem vel hac vel legali migrationis beneficio quoquo mado frustrari contingat, dispositione 40-mi I-ae in salvo permanente, unicuique colonorum admittitur: ut praehabitas in fundo investituras et meliorationes una cum beneficio usufructuationis sessionis et constitutivorum colonicalium ope liberae emptionis et venditionis excepto proprio domino terrestri, exceptis item communitatibus in aliam quemcunque transferre et recipere possint. Szükséges azonban a földesúr hozzájárulása és a jegyzőkönyvbe foglalás. (Proiectum, 2. l.)
DEÁK: Emlékeztetem a RRket a Conferentialis tanátskozásokra hogy t. i. a fekvő vagyon birhatás, és tulajdonosság kérdései ide nem fognak zavartatni, továbbá hogy a szabad adás vevés nagy majoritással el van fogadva, azt tartom tehát, tanátskozásainkat a módokra szorittsuk, a principiumot ne bántsuk, az ellenkező véleményen lévők, kik közzé utasitásánál fogva ő is tartozik, Országos Ülésbe tegyék nyilatkoztatásaikat, itt ne tartóztassák a világos többséget. Ez lehetne tehát a kérdés 1-ör: Meg álljon e a 40:I-ae,* s ha fel marad a Földes Urnak azon jussa hogy maga részére ki betsültethessen valamelly Jobbágyot, tartozik e tulajdon földje használatának árát meg adni ollyan Jobbágynak is, ki azért pénzt nem adott. 2-or: A Földes Urnak, Nemeseknek, Communitásoknak engedődjék e a Jobbágy telkek szabad vétele, s a köz terhek viselésének kötelességével, vagy a nélkül?
Hármaskönyv, I. 40. szerint az osztozkodó testvérek, ha nincs elég közös földjük, amelyen házaikat felépíthetik, az apai házhoz tartozó minden földet feloszthatnak.
A RR mind e mellett is a principium vitatásába ereszkedtek. 1-ő mindjárt FEKETE szóllott a szabad adás vevés ellen, okai ezek vóltak: hogy nem lehet a harmadik R. 30-ik Czimjével* meg eggyeztetni, melly azt tartja hogy a Jobbágynak tsupán be fektetett munkája lévén tulajdona, a Föld pedig az Uré, az Urnak szabadságában áll a Jobbágy javitásait condigna Aestimatione vissza váltani. – Hogy bele vág a sarkalatos szabadság alapjába. – [1]715-ben a Nemes azzal váltota fel a haza védelmének kötelességét hogy jobbágy kézbe lévő telkeit adó alá eresztette,* és igy egy része a haszon vételnek a statusé, hogy ezen status vagyonját szabadon vehesse adhassa kiki, szükség elébb, hogy minden azon fekvő köz terhek jövendőre is arithmetice ki számittassanak, ez be vág az [1]741. 8-ik Czikkelybe,* scilicet quod onus non inhaeret fundo. Lessz e a Jobbágynak haszna, most ingyen kapta telkét mégis azt mondottuk misera ples contribuens, hátha még pénzért veszi – mennyivel könnyebben kapja a földet, annyival több industrialis tőke pénze marad. A földes Ur nem fogja telekkel jutalmazhatni e Jobbágyot. A Magyar nyelv is gátoltatik, Tóth inkább vágy a nyereségre, mahólnap nem lessz magyar Jobbágy, hogy fognak a Jobbágy gyermekei osztozni, számos familiáknak ki kell költözni, s majd oda jutunk, hogy a szegényt nem birjuk tartani, mint más országba van. Hasonló értelemben szollott
Hármaskönyv, III. 30.
1715. évi 57. tc.
A rendek fő jogait biztosítja.
NAGY: Ha egyszerre oda ajándékoznánk a telket jobbágyainknak, ez lenne haszon, de az usufructuatio nem haszon, hanem kár, most tsak annak ajándékozunk valamit, aki történetből épp a telken van, az utó világra a vevőkre nézve nem jó tét, de kár. – Most kevés hellyütt van az Országba, nem érezhető a következés, de ha el terjed, majd meg látjuk. 5, 6 gazdag ember egész Communitasokat meg vessz, száz ezerenként ki költöznek lakhellyeikből a parasztok, s teremtődik olly neme a népnek, mely ugy szólván levegőben lóg s tsak ugy élhet, ha a status gondokozik rólla, mint Angliába hol örökké ujj Armen Taxára* van szükség vagy ostromolja a Fabrikát, – nállunk is ez lessz a következése, hogy számtalan ember azt fogja kiáltani, adj dolgot, vagy kenyeret, vagy rablok, születik egy mostaninal veszedelmesebb aristocratia, és egy veszedelmes vándorló Democratia.
Az első szegényadót, amely az 1834-i szegénytörvény meghozataláig érvényben volt, 1601-ben Erzsébet királyné léptette életbe.
LA MOTTE: A tzélzot mód először káros a jobbágyra nézve, mert egy sokat összve vesz, vagy nagy rész földön futóvá lesz, mert addig egy jó Zsellér ingyen juthatott telekhez, mert a korhelly könnyebben fog pénzt kaphatni s alkalom lessz az el szegényülésre, ki mozditás által a népesség gátoltatik, szegény ember könnyen nem házasodhatik. A Földes Ur segitség kötele meg szünik, hol eddig minden fatum ellen óltalmat talált. A Bánáti példa nem alkalmazható az Országra; ott ha elszegényedik a Jobbágy, földeit felébe adja, mégis el él, nállunk ha két marhája el esik már vége van. 2-or sérelmes az Uraságra, mert a Collatio jussától el esik, az eladó akár minő embert hozhat nyakára, csak a Jobbágyi kötelességeket el birhassa. Hogy lehessen ingyen el venni az Urtól a telket, s pénzért el adni? ha négy Urtól vész telket s egy nap hajtják Urdolgára? kinek menjen? S veszedelmes a sarkalatos törvényre nézve, mert onus inhaerébit fundó.
KOMÁROMY erőszakot lát, usufructuatio szabad adás vevés mellett a 40: I-ae, 30: III-ae meg nem állhat, ugy oldják a gordiusi csomót, hogy el vágják, ha ezen törvényeket el lehet rontani, miért nem a 9: I-ae* is és a többit. Ha hasznát látná a szegény ember nem szólna, de miért vegye amit ingyen birhat, adjunk néki kedvezést, de hogy a más jussát, tulajdonát ne sértsük. Ellenben, G. ALMÁSSY tzáfolásban ereszkedik azt mondják először veszedelmes a[z 1]741-ki 8-ik czikkellyre nézve, mert onus inhaerebit fundó, miben áll azon czikkelynek ereje? hogy a status jót áll, hogy eggyik adózó a másikért fizetni nem tartozik, és hogy a telket adótartásba el foglalni nem lehet, – mind ez az usufructuatio szabad adás vevés utánn is ugy marad mint vólt. 2-or azt mondják káros, mert nem tudja mibe investiálja pénzét, – hát vallyon eddig tudta – eddig investiálhatta a Kortsmába, – most leg alább hasznosabb hellyre teheti; az el költözés nem áll, a mi szegény emberünk ollyan mint a bé ültetet fa, nem megy, ha nem kénszeritik. – Anglia példája nem alkalmazható, nállunk a népesedés még nagyon tsekély, még igen sok ember el fér hazánkba, tsak az ugaron, ha miveletlen nem hadjuk, el fér a mostani népnek harmad része.
Hármaskönyv, I. 9. a nemesek négy fő jogát sorolja fel.
GYERTYÁNFI: Hogy az usufructuatio nem káros, tapasztalásból mondhatja, valamint azt is, hogy ezen szabadság inger a föld jobb mivelésére. Gömörnek az feleli hogy Bánátban is van rossz föld, azért az usufructuatio jó sikerrel gyakoroltatik, egyébb aránt az engedéllyeket nem lehet jobb vagy rosszabb földhöz mérni. Concessio mindenütt Concessio marad. A 40: I-ae eránt azt hiszi, szabad adással meg nem fér, Bánátban már nints gyakorlásba, a 30: III-ae iránt jelenti, hogy ott tsak a keresmény féle részére engedtetik szabad rendelhetés jussa, Committensei ezt, az egészre kivánják ki terjesztetni. – Még némellyek szollottak, a kérdés folytatása más napra halasztatott.*
Kölcsey, VII. k. 113. s köv. l.
