d) 1833 február 1 Kerületi ülés Tárgy: Az előző napi vita folytatása és szavazás.
d)
1833 február 1
Kerületi ülés
Tárgy: Az előző napi vita folytatása és szavazás.
1833 február 1
Kerületi ülés
Tárgy: Az előző napi vita folytatása és szavazás.
Februar 1-ső Napján Kerületi ülés, Praesid[ium] a vóltak.
Az usufructuatio szabad adása vevése kérdésében összvesen véve igy voxoltak a Vármegyék:
Jegyzés, ezen szó „többet” azt tészi hogy azon vármegyék már előlegesen ki jelentették hogy annak idejében, több kedvezést kivánnak a vagyon birhatásra nézve is adni.
A kérdés mellett voxoltak: Pest (többet), Komárom, Ugotsa, Arad, Bars (többet), Torontal, Bihar, Torna, Heves, Somogy, (többet), Trentsen (többet), Nográd, Vas, Győr, Borsod, Zemplin (többet), Bárs, Moson, Marmaros, Békés (többet), Csongrád (többet), Tolna (többet) Liptó, Zolyom (többet), Krassó, Szerem, Pósega, Temes.
Ellene: Posony, Soprony, Szabóts, Veszprém, Turotz, Gömör, Abauj, Saros, Szala, Árva, Bereg, Nyitra, Esztergom, Szepes. A szabad adás vevés mellett levők közzül
BORSITZKY igy szóllott: Az ellen véleményen lévők azt mondják 1-ör, hogy a Tóth, Svább veszi meg a telkeket, sajnállom ezt hallani, mert ez annyit tesz hogy a Magyar minden iparra alkalmatlan, én ezt kereken tagadom. 2-or hogy ez nem segit sőt ront, én a tapasztalásban ellenkezést látok, most ha háza le ég, kóldussá lessz, itt a szerentsétlenség esetére is, van mire támaszkodnia. 3. hogy a korhelységre kap ösztönt, én ugy tapasztalom a szorgalomra kap, egyébb aránt is természet elleni állitás, hogy a semmi tulajdonnal sem birás inkább ösztön az iparra mint a tulajdon. 4. hogy a szegények száma szaporodni fog meg nem foghatom a fenálló provisio alkalmatos a kóldusok számát szaporitani, mert egy Jobbágynak 5, 6 fiából 3, 4 csak nem földön futóvá lessz. De ha fára mász a földön többé semmi keresete nints. 5. hogy meg sértődik az 1741: 8. én azt, ne onus inhaeret fundó igy értem hogy a vadimoniumnak hellye nints, ha tovább terjeszti valaki, majd azt kell következtetni, hogy házat sem szabad a szegény Jobbágynak épiteni mert az is inhaeret fundó. Egész világon azt látom hogy ott van igaz elő menetel, hol a szabad adás vevés fenáll, visgáljuk bár Frantzia Országtól fogva hol szünik ez meg? ott hol az Orosz Kantsug és Syberia igazgatja a szabadságot, én az iparrnak ezen ösztönére nem vágyok, példa a szegény Lengyel.
SZABÓ (Győr): Okoskodások hellyett, nézünk körül az Országba, itt ott elszórva már eddig is szokásban van a szabad adás vevés (Banát, Bars, Trentsin sat), a boldogitó következés szembe ötlő: Kik itt virágzó ékes szóllásokkal mutogatják hogy káros, veszedelmes, probálják meg, reá tudnak e minden ékesen szollásokkal csak egy parasztot is venni, hogy mondjon le ezen szabadságról. Nem is lát ütköző sérelmet jussainkban, a jobbágynak mindég vóltak a telekre jussai, tulajdonai, ámbár a telek az Uré, van meg maradhatási jussa is, ha kötelességét tellyesité – ezen juss az usufructuatio jussa – just által engedni tellyes jusa lévén, aki maga jussával él, az másét nem sérti, a Földes Ur eránti kötelezések, a vevőre nézve ugy meg maradnak mint az eladóra, sat.
SOMSITS: Ha nem látna is közvetetlen hasznot, lát egy rejtet ösvényt bóldogabb jövendőre. Ezen törvény a költözködésről szóll, hogy lehet ezt tsak képzelni is, ha százakat, néha ezereket is érő épületeket tett, motsárokat száritott, a föld termékenységét szaporitotta, s mind ezt szabadon el nem adhatja? vallyuk meg hogy ezen szabadság inger a szorgalomra, s ha törpe épület hellyet tégla épületet rak a jobbágy, ha gazdagabb kalász sárgul mezején, ez haszon ez egésznek, Urnak, Vár[me]gyének. Akik Verbőtzi törvényeit, a III-ae 30. czimet szeretik emlegetni, emlékezzenek meg hogy későbbi törvény az 1715. 8-ik czikkelly, ez ólta egészlen más karban van a jobbágy, miólta rendes adót fizet, a haza rendes védelmét ő is tellyesiti, hellyheztetése más mint a 16-ik században, ezen ujj terhekért, mellyeket ugy szólván a nemes nyakáról vett le, meg érdemli az usufructuatio szabadságát potolékul. Azt mondják, ön kárára fogja ezen szabadságot használni. Istenért, ne tartsuk a népet örökös tutéla alatt, hidjük el, jozan ésszel fog ő dólgairol rendelkezni, ha készeritést nem szenyved. Egy valaki fél az Aristocratica proletaria nép osztálytól, én nyilván ki mondom, azon aristocratiától amelly minden nap szánt, vet, adót fizet, utat tsinál sat. nem félek, inkább félek attól, amely nem dolgozik s mindég enni szeret, nem tanul, s minden hivatalra vágy, a közterhektől menekszik, de a törvény minden jó voltától ki rekesztőleg élni kiván.
PALÓTZI: Midőn Borsod az első Czikkelly 7-ik §-sát elfogadja, kéri az ellenkező véleményen lévőket, hidjék el, hogy a Polgári alkotmányunk épségben tartását ő is szeme előtt viseli. Nem kiván ez uttal annak meg vitatásában ereszkedni, mennyire lehet, s mennyire nem az 1741-ik 8-ik Czikkellyt változtatni, de ugy hiszi nints status, hol az emberi értelem szülte rendelkezések változhatása, az örökké valóságig ki zárva lenne, s egy Isten sem tsapta még azon átkot a Magyarra, hogy midőn az idő int, a ki fejlet társasági visszonyok bővebb rendelkezést kivánnak, még se javitson hijjános törvényein. Eljő, bizonnyal el jő az az idő, hol minden polgári jussokba részesittetni fog a nép, successio nélkül nagy ugrás a természetbe nem történhetik, de a szóban forgó kérdés is halkal, de biztosan vezet azon tzél felé. Költsönös Capacitatiokkal időt veszteni káros, miólta ezen kérdés, az Országos küldöttség által vitatni kezdett, alig van tárgy jobban ki meritve ennél, 4 éve hogy a küldöttség köréből* a publicum elébe repült, azólta mindég disputáltuk, s bár mennyit beszéllünk, huszad részt sem mondjuk el annak, ami már az országban mondva van s ha valahol, itt lehetett a köz vélemény ki fejlését tapasztalni, milly resensus előbb! s im 4/5 része a vármegyéknek mellette, sok tul rajta távozik, adjuk meg a köz vélemény ezen kivánatjának hogy törvénybe menjen. Az ellenkező véleményen lévőket meg nyugtatni nem akarja, mert meg nyugvást, tsak meg győződés szerez, de vigasztalásul mondhatja hogy valamint házasságba vajmi gyakran összve törődnek az elébb ellenkezésbe lévő felek, ugy más dolgokra nézve is áll az hogy elébb ugyan nem szereti az ember, de ha meg kell lenni, tsak hozzá szokik.
A reformbizottság munkálatából.
RUDITS: Báts Vár[me]gyében a szabad adás vevés tellyes mértékben fel áll s még sem tapasztalta, hogy ott az 1-ső R. 9-ik Czimje csorbulást szenyvedne, ott is olly Ur a Földes Ur, mint másut, ellenben tapasztalta idvességes foganatját. Nem sérti a földes Ur tulajdonosi jussát, mert más a Dominium Directum, más az usu fructuatio, az sem áll, hogy a tulajdonosság meg adása esetére kétszer fizetne a Jobbágy, most a használást veszi meg, akkor majd a tulajdonosságot. Hogy az nyer legtöbbet, kit ezen törvény birtokban talál igaz, de ez nem ellen vetés, sikert kell egyszer kezdeni a jól tévő törvénynek, bóldog kit birtokban talál. Nyitunk egy biztos fundust hová az iparkodó szorgalmának gyümöltsét fektetheti. A köz terhek bizonytalansága nem árt, Nemesnél, Városnál is igy van, jövendő subsidium, insurectio terhe bizonytalan. A ki vándorlástól nem fél, adná Isten több népünk lenne, nem álnánk olly alatson fokán az Industriális culturának, nem veszne el gyakran az igyekezet gyümöltse, munkáló kéznek nem létte miatt. Végtére érzékeny elő terjesztéssel gerjeszti fel a jobbágyok árváinak ez által javitható sorsára a Rendek figyelmét.
DEÁK mint előlülő a többség akaratját a szabad adás vevés mellett lenni ki nyilatkoztatja, ugy hogy se Földes Ur, se Communitás ne vehesse. Nemes igen, de minden rajta fekvő teherrel. A 40: I-ae vagyis a ki betsültetés jussa meg hagyatott majd a §-us következő pontjaiba, bővebben meg szabandó mód szerént.*
V. ö. Kölcsey, VII. 116. s köv. l.
