Zsolt. 96.
Zsolt. 96.
A hatalmas és igazságos Isten dicséretére való serkentés.
Zsolt. 96,1
Énekeljetek az Úrnak [Ésa. 42,10. 12.] új éneket; énekelj az Úrnak te egész föld!
Zsolt. 96,2
Énekeljetek az Úrnak, áldjátok az ő nevét; hirdessétek [Zsolt. 85,2-4.] napról-napra az ő szabadítását.
Zsolt. 96,3
Beszéljétek a népek [Zsolt. 18,50.] között az ő dicsőségét, minden nemzet között az ő csodadolgait;
Zsolt. 96,4
Mert nagy az Úr és igen dicséretes, rettenetes minden isten felett.
Zsolt. 96,5
Mert a nemzeteknek minden istene bálvány, az Úr pedig egeket [Zsid. 1,10.] alkotott.
Zsolt. 96,6
Ékesség és fenség van előtte; tisztesség és méltóság az ő szent helyén.
Zsolt. 96,7
Adjatok az Úrnak [Zsolt. 29,1.] népeknek nemzetségei: adjatok az Úrnak dicsőséget és tisztességet!
Zsolt. 96,8
Adjátok az Úrnak [5 Móz. 32,3. Zsolt. 29,2.] neve dicsőségét; hozzatok ajándékot és jőjjetek be az ő tornáczaiba!
Zsolt. 96,9
Hajoljatok meg az [Zsolt. 78,69.] Úr előtt szent ékességben; rettegjen előtte az egész föld!
Zsolt. 96,10
Mondjátok a népek között: Az Úr uralkodik; megerősítette [Zsolt. 93,1. 97,8. 9.] a földet, hogy meg ne induljon; ő ítéli meg a népeket igazsággal.
Zsolt. 96,11
Örüljenek az egek és örvendezzen a föld; harsogjon a tenger és minden benne való!
Zsolt. 96,12
Viduljon a mező és minden, a mi rajta van; örvend akkor az erdő minden fája is,
Zsolt. 96,13
Az Úrnak orczája előtt, mert eljön, mert eljön, hogy megítélje [Jel. 12,10-12.] e földet. Megítéli majd a világot [Zsolt. 98,9.] igazsággal, és a népeket az ő hűségével.
