Zsolt. 97.
Zsolt. 97.
A bálványokat megszégyenítő Isten dicsőítése.
Zsolt. 97,1
Az Úr [Zsolt. 93,1. 96,10.] uralkodik, örüljön a föld; örvendezzenek a temérdek szigetek.
Zsolt. 97,2
Felhő [Zsolt. 18,9-15.] és homályosság van körülte; igazság és jogosság az ő székének erőssége.
Zsolt. 97,3
Tűz [Zsolt. 50,3.] jár előtte, és köröskörül elégeti az ő szorongatóit.
Zsolt. 97,4
Megvilágosítják az ő villámai a világot; látja és megretteg a föld.
Zsolt. 97,5
A hegyek, mint a viasz megolvadnak az Úr előtt, az egész földnek Ura előtt.
Zsolt. 97,6
Az egek [Zsolt. 19,2.] hirdetik az ő igazságát, és minden nép látja az ő dicsőségét.
Zsolt. 97,7
Megszégyenülnek mind a faragott képek [Ésa. 2,19-21. 45,16.] szolgái, a kik bálványokkal dicsekednek; meghajolnak előtte mind az [Zsolt. 82,1-6.] istenek.
Zsolt. 97,8
Hallotta és örvendeze Sion, és örülének Júdának leányai a te ítéleteidnek Uram!
Zsolt. 97,9
Mert te felséges vagy Uram az egész földön, és igen felmagasztaltattál minden isten felett!
Zsolt. 97,10
A kik szeretitek az Urat, gyűlöljétek [Ámós 5,15. Róm. 12,9.] a gonoszt! Megőrzi ő az ő kegyeltjeinek lelkét; a gonoszok kezéből megszabadítja őket.
Zsolt. 97,11
Világosság [Eszt. 8,16.] támad fel az igazra, és az egyenesszívűekre öröm.
Zsolt. 97,12
Örüljetek [Zsolt. 32,11. 33,1.] igazak az Úrban, és tiszteljétek az ő szentséges emlékezetét!
