Zsolt. 74.
Zsolt. 74.
Panaszkodás az Isten házának pusztulása miatt, és könyörgés az elnyomottak felszabadulásáért.
Zsolt. 74,1
Aszáf tanítása.
Miért vetettél el, oh Isten, teljesen? Miért füstölög haragod a te legelődnek [Zsolt. 80,1.] juhai ellen?
Miért vetettél el, oh Isten, teljesen? Miért füstölög haragod a te legelődnek [Zsolt. 80,1.] juhai ellen?
Zsolt. 74,2
Emlékezzél meg a te gyülekezetedről, a melyet régen [Zsolt. 132,13. 14.] szerzettél és a melyet megváltottál: a te örökségednek részéről, a Sion hegyéről, a melyen lakozol!
Zsolt. 74,3
Lépj fel a teljes pusztaságba; mindent tönkre tett az ellenség a szent helyen!
Zsolt. 74,4
Támadóid a te gyülekezeted hajlékában ordítanak: jeleiket tűzték fel jelekké.
Zsolt. 74,5
Úgy tünnek fel, mint mikor valaki fejszéjét emelgeti az erdőnek sűrű fáira.
Zsolt. 74,6
Faragványait [1 Kir. 9,7. 8.] már mind összetördelték: fejszékkel és pőrölyökkel.
Zsolt. 74,7
Szent helyedet lángba borították; neved [1 Kir. 9,3.] hajlékát földig megfertőztették.
Zsolt. 74,8
Ezt mondották szívökben: Dúljuk fel őket mindenestől! Felgyújtották Istennek minden hajlékát az országban.
Zsolt. 74,9
Jeleinket nem látjuk, próféta nincs többé, és nincs közöttünk, a ki [Siral. 2,9.] tudná: meddig tart ez?
Zsolt. 74,10
Meddig szidalmaz, oh Isten, a sanyargató? Örökké gyalázza-é az ellenség a te nevedet?
Zsolt. 74,11
Miért húzod vissza kezedet, jobbodat? Vond ki kebeledből: végezz!
Zsolt. 74,12
Pedig Isten az én királyom eleitől fogva, a ki szabadításokat mível e [Bir. 3,31. 4,24.] föld közepette.
Zsolt. 74,13
Te hasítottad ketté [2 Móz. 14,21. 22.] a tengert erőddel; te törted össze a [Ezék. 29,3.] czethalak fejeit a vizekben.
Zsolt. 74,14
Te rontottad meg a leviathánnak fejét, s adtad azt eledelül a pusztai népnek.
Zsolt. 74,15
Te fakasztottad fel a forrást és patakot, te száraztottad meg az örök folyókat.
Zsolt. 74,16
Tiéd a nappal, az éjszaka is tiéd; te formáltad a világosságot és a napot.
Zsolt. 74,17
Te szabtad meg a földnek minden határát: a nyarat [1 Móz. 8,22.] és a telet te formáltad.
Zsolt. 74,18
Emlékezzél meg erről: ellenség szidalmazta az Urat, s bolond nép káromolta a te nevedet.
Zsolt. 74,19
Ne adjad a fenevadnak a te gerliczédnek lelkét; szegényeidnek gyülekezetéről ne feledkezzél meg végképen!
Zsolt. 74,20
Tekints a szövetségre; mert [2 Móz. 24,8.] telve vannak e földnek rejtekhelyei zsaroló tanyákkal.
Zsolt. 74,21
A megrontott ne térjen szégyenvallással vissza; a nyomorult és szűkölködő dicsérje a te nevedet.
Zsolt. 74,22
Kelj fel, oh Isten, és védd a te ügyedet; emlékezzél meg a te gyaláztatásodról, a melylyel naponként illet téged a bolond!
Zsolt. 74,23
Ne felejtkezzél el [Zsolt. 137,7.] ellenségeidnek szaváról, és az ellened támadók háborgatásáról, a mely szüntelen nevekedik!
