Zsolt. 75.
Zsolt. 75.
Az Isten az igaz biró.
Zsolt. 75,1
Az éneklőmesternek, az altashétre, Aszáf zsoltára, ének.
Zsolt. 75,2
Tisztelünk téged, oh Isten, tisztelünk; neved közel van, hirdetik csodatetteid.
Zsolt. 75,3
Ha megszabom a határidőt, én méltányosan ítélek.
Zsolt. 75,4
A föld [Józs. 2,9-24.] és annak minden lakosa elcsügged; én erősítem meg annak oszlopait. Szela.
Zsolt. 75,5
A kérkedőknek azt mondom: Ne kérkedjetek; és a gonoszoknak: Ne emeljetek szarvat!
Zsolt. 75,6
Ne emeljétek magasra szarvatokat, ne [Zsolt. 31,19.] szóljatok megkeményedett nyakkal;
Zsolt. 75,7
Mert nem napkelettől, sem napnyugattól, s nem is a puszta felől támad a felmagasztalás;
Zsolt. 75,8
Hanem Isten a biró, [Dán. 5,21. 1 Sám. 2,7. Dán. 2,21.] a ki egyet megaláz, mást felmagasztal!
Zsolt. 75,9
Mert pohár van az Úr kezében, bortól pezseg, nedvvel tele; [Zsolt. 60,5. Jób 21,22-29.] ha tölt belőle, még seprejét is iszsza és szopja a föld minden gonosztevője.
Zsolt. 75,10
Én pedig hirdetem ezt mindörökké, és éneket mondok a Jákób Istenének.
Zsolt. 75,11
És a gonoszoknak szarvait mind letördelem; [Zsolt. 101,3-8.] az igaznak szarvai pedig felmagasztaltatnak.
