Zsolt. 23.
Zsolt. 23.
Az Isten gondot visel.
Zsolt. 23,1
Dávid zsoltára.
Az Úr az én [Zsolt. 80,2. Ján. 10,11. Jel. 7,16. 17.] pásztorom; nem szűkölködöm.
Az Úr az én [Zsolt. 80,2. Ján. 10,11. Jel. 7,16. 17.] pásztorom; nem szűkölködöm.
Zsolt. 23,2
Fűves legelőkön nyugtat engem, és csendes vizekhez terelget engem.
Zsolt. 23,3
Lelkemet [Jer. 31,35.] megvidámítja, az igazság ösvényein vezet engem az ő nevéért.
Zsolt. 23,4
Még ha a halál [Zsolt. 3,6. 7. 49,16. 86,13.] árnyékának völgyében járok is, nem félek a gonosztól, mert te velem vagy; a te veszsződ és botod, azok vigasztalnak engem.
Zsolt. 23,5
Asztalt terítesz nékem az én ellenségeim előtt; elárasztod fejem [Zsolt. 92,11.] olajjal; csordultig van a poharam.
Zsolt. 23,6
Bizonyára jóságod és kegyelmed követnek engem életem minden napján, s az Úr [Zsolt. 27,4.] házában lakozom hosszú ideig.
